Az Európai Unió és Magyarország közötti nézeteltérés a nemzetközi gazdasági sajtó ingerküszöbét is elérte, a mértékadó CNBC csatorna Street Signs Europe című műsorában foglalkozott a témával, illetve szólaltatta meg Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkárt.
Jogállamiság vs. gazdasági összeomlás
Az Európai Parlament liberális és szocialista frakciói időről-időre felvetik, hogy a támogatásokat a jogállamisághoz kellene kötni. Sőt, februárban a négy legerősebb európai parlamenti frakció vezetője Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének azt írta, hogy szükségét látják egy új mechanizmus létrehozásának az EU-s költségvetés védelmében ott, ahol a jogállamiságot nem tartják tiszteletben, vagy rendszerszinten fenyegetik az európai értékeket. Ebből a szempontból néhány kelet-európai ország, így Magyarország és Lengyelország is fenyegetve érezheti magát.
Az Európai Tanács tagjai június 19-én videokonferencia keretében fognak ülésezni, ennek két igen fontos témája is lesz: a helyreállítási alap kérdése és az új uniós hosszú távú költségvetés. Utóbbi kapcsán néhány európai kormány, elsősorban francia tisztviselők azt hangoztatták, hogy szerintük az európai demokratikus értékeket nem tisztelő országoknak nem lenne szabad uniós támogatásokat kapni.
Erre reagálva Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta:
A jogállamisággal kapcsolatos kritériumok túlságosan általánosak, és attól tartok, hogy ez így túlpolitizálódik. Éppen ezért Magyarország nem szeretné, ha ehhez az elemhez kötnék a költségvetési támogatásokat. Attól tartok, hogy ez végtelenségbe nyúló politikai vitákat szülne így.
2018 óta folyik egyébként vizsgálat Magyarországgal szemben, amely azt próbálja feltárni, hogy a magyar kormány valóban súlyosan megsértette-e az Európai Unió alapértékeit. Az európai jog szerint ezek: az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása.
Miközben számos baloldali képviselő súlyos szankciókkal sújtaná a vélt jogsértések miatt Magyarországot, sőt a Fidesz pártcsaládja, a Néppárt is megosztott a kérdésben, Orbán Viktor és kabinetje visszautasítja a vádakat.
A következő időszak EU-s költségvetésének minél előbbi elfogadásával kapcsolatban Gion Gábor azzal érvelt, hogy az idő alapvető fontosságú. Ha felesleges politikai csatározásokra fecsérlik, akkor az késlelteti a koronavírus-járvány okozta problémák orvoslását.
Megállapodtunk az Európai Bizottsággal, hogy a pénzeszközöket minél gyorsabban kellene elosztani, és ha késlekedünk, mert számtalan egyéb feltételhez kötjük a források felhasználását, akkor ez a szándékaink ellen van, és komoly károkat okoz
- mondta a magyar politikus.
Mi legyen a helyreállítási mentőcsomaggal?
A következő ciklus költségvetése is komoly vitákat válthat ki, de talán még bonyolultabb a helyzet a helyreállítási alap körül. Itt tényleg minden nap számít, és minden vitával töltött idő a gazdaság talpraállását késlelteti.
Itt azonban nem csak a keleti országok között vannak ellenérdekelt felek, de több nyugati országnak is vannak kifogásai.
Vannak aggályaink a kiosztás módszerével kapcsolatban. Nem feltétlen értünk egyet a meghatározó szempontokkal, az elosztási elvek például olyan intézkedéseket és kritériumokat tartalmaznak, amelyek nem kapcsolódnak magához a pandémiához
- mondta Gion Gábor a CNBC-nek. A jelenlegi elosztási javaslat egy olyan képletet javasol, amely figyelembe veszi a népességet, az egy főre jutó GDP-t és a munkanélküliséget. Ugyanakkor több ország is azon a véleményen van, hogy miután visszatekintő adatokat használnak, azok nem tükrözik feltétlenül a járvány valódi hatását.
A napokban a helyreállítási terv körüli anomáliákkal a Bruxinfó szakportál is foglalkozott. Megjegyezték, hogy - nem tudni véletlenül vagy szándékosan, de - az EU törésvonalat képzett a V4-eknél, hiszen Lengyelország és Szlovákia kifejezetten jól járna az eredeti javaslat szerint. Varsó mindent összevetve Olaszország és Spanyolország után a harmadik legnagyobb kedvezményezettje lenne az újjáépítési tervnek. Ezzel szemben a magyarok és a csehek jóval kevesebb forráshoz jutnának.
Ennek ellenére a V4-ek közösen adtak ki egy nyilatkozatot, amelyben jelezték, hogy elvi kifogásuk van a javaslattal szemben, mert az szerintük általánosságban véve a gazdagabb országokat előnyben részesíti a szegényebbekkel szemben a források elosztása során.
A koronaválság által leginkább sújtott déli országok számára kedvező elosztási elvek és kulcsok másokat is zavarnak, például Belgium is magyarázatot vár és az elosztási kulcs átdolgozását kérte a Bizottságtól.
Hogy a kérdés még bonyolultabb legyen a nettó befizetők között is több ország nemtetszését fejezte ki a terv kapcsán és még őket is meg kellene győzni. Négy kisebb, de gazdag tagállam, a fukar négyeknek nevezettek (Ausztria, Hollandia, Svédország és Dánia) ugyanis továbbra is ellenzik, hogy vissza nem térítendő forrásokat kapjanak a déli államok, ők továbbra is csak hitelekkel segítenének. Így hiába áll két eszközből (támogatás és hitel) a mentőcsomag, a hírek szerint a fenti négy ország ezt továbbra sem támogatja.
Emellett az egész finanszírozása is komoly kérdőjeleket vet fel, hiába hangoztatták korábban az uniós szintű kötvénykibocsátást, a feleknek még erről is meg kellene állapodniuk. A szaksajtóban megjelent találgatások szerint minimum hosszú napja lesz az uniós vezetőknek, de olyan szakértők is akadnak szép számmal, akik szerint a felek aligha fognak pénteken minden kérdésben megállapodásra jutni.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
