Pozitív meglepetést okozott az Európai Bizottság, amely egy 750 milliárd eurós helyreállítási alap terveit hozta nyilvánosságra. Ennek révén az EU vezetői szerint sikerül majd kirángatni a régió gazdaságait az 1930-as évek óta tapasztalt legsúlyosabb gazdasági válságból. A múlt héten Angela Merkel és Emmanuel Macron egyeztetését követően arról volt szó, hogy a mentőcsomag értéke 500 milliárd euró lehet, amely a francia-német egyeztetések révén vissza nem térítendő forrás lenne. Miután ez ellen négy kisebb tagállam, a fukar négyeknek nevezettek (Ausztria, Hollandia, Svédország és Dánia ) felemelték a hangjukat, a 750 milliárd teljes egészében nem lesz dotáció, ám az eredetileg tervezett 500 milliárdot ilyen formában oszthatják szét. A tovább 250 milliárd euró hitel lesz a tervek szerint.
A program különlegessége, hogy a finanszírozás érdekében közös kötvénykibocsátást fog az EU végrehajtani. Nem véletlenül nevezték a múlt héten a döntést történelminek, korábban ugyanis Németország mindig kategórikusan elutasította az ilyen típusú kötvénykibocsátásnak még a gondolatát is. Annak érdekében, hogy a forrásbevonás sikeres legyen, emelni fogják a 2021-2027-es uniós költségvetés sajátforrás-plafonját, ez a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 2 százalékára rúghat.
A hírek szerint az EU-s országok a színfalak mögött egyeztettek a források elosztásáról is, amely révén a gazdagabb és kevésbé eladósodott tagállamok az EU-s kötvénykibocsátáson keresztül fogják kvázi finanszírozni az eladósodott, és a járvány által erősen sújtott államokat. Állítólag a program fő haszonélvezője Olaszország és Spanyolország lesz, ők a vissza nem térítendő források jelentős hányadát fogják megkapni. A 750 milliárdos keret 23 százalékáról dönthet majd Róma, ennek a keretnek a fele hitel, a másik fele pedig támogatás lesz. Az olaszoknak járó 170 milliárd mellett a spanyoloknak 140 milliárdot juttatnának, hasonló támogatás-hitel aránnyal.
A kötvénykibocsátás finanszírozására is megvan a terv a hírek szerint, és a begyűjtött pénzt egyrészt "zöld adókból" (például vissza nem gyűjtött műanyagra kivetett, vagy a széndioxid-kvótakereskedelmi rendszerből származó pénzekből), a digitális szolgáltatásokat érintő új sarcokból vagy éppen a közös uniós vámbevételek nagyobb hányadából vonnák el.
A napvilágot látott információk szerint a Bizottság minden tagállam elé tesz mézesmadzagot. A kelet-európai országok számára a javaslat támogatása azért lehet elfogadható, mert ennek keretében megemelnék az EU költségvetését is, így vélhetőleg sokkal kevesebb támogatástól esnek majd el, mint amennyiről néhány hónapja még szó volt. Az ellenkező négy gazdag ország számára pedig az lehet vonzó, hogy a támogatásuk elnyerése érdekében életben hagynák az úgynevezett visszatérítési rendszert, amely révén ők is jelentős forrásokhoz jutnának, illetve kapnának vissza a befizetéseikből.
Ursula von der Leyen szerda kora délután arról beszélt, hogy a helyreállítási alap nagyobb része a tagállamoknak szólna, amelyből beruházásokat és átalakítási programokat lehetne finanszírozni. Utóbbiaknak a már korábban elfogadott elvekkel kellene összhangban lennie, tehát a fenntarthatóságot, a környezetvédelmet és a digitalizációt priorizálják ennek során. Emellett lenne olyan lába is lesz a programnak, amelyben magánberuházásokat támogatnának.
Az EU a tagállamok vezetői számára június 18-án egy találkozót tart. A várhatóan videokonferencia keretében megrendezendő egyeztetésen kellene konszenzusra jutni a helyreállítási alap pontos részleteiről.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
