|
| Orbán Viktor és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tagállami vezetők gyűrűjében Brüsszelben. EPA/OLIVIER HOSLET |
Orbán Viktor szerint Magyarország szempontjából is sikeres volt a klímavédelmi tárgyalás a mai végződött EU-csúcson.
Ki fizeti a számlát?
Mint mondta, a brüsszeli viták arról szóltak, hogy ki fizeti majd a számlát.
Tudjuk, hogy milyen fontos a klímaváltozás elleni küzdelem, de mi magyarok azt is tudjuk, hogy ennek ára van. Méghozzá nagy ára, mert ez egy drága dolog.
Szerinte a csúcson sikerült megteremteni az esélyét annak, hogy ne a szegényebb országok és emberek fizessék meg ennek az árát, és elérték, hogy az új szabályok olyanok legyenek, amelyek nem vesznek el pénzt a felzárkózást célul kitűző országoktól.
Hozzátette: olyan szabályok meghozatalára van lehetőség, amely bátorítja a nukleáris energia felhasználását, és esély van olyan szabályok megalkotására is, hogy a klímavédelem ne eredményezze se az üzemanyag, se az élelmiszer árának növekedését. További konkrétumokat azonban nem közölt.
Orbán is rábólintott
Mint arról beszámoltunk, az EU-csúcson az uniós tagországok vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint a klímavédelmi célokat minden tagországi vezető elfogadta.
Az Európai Tanács ugyanakkor elismeri és tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról.
Az Európai Beruházási Bank 1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban. Az Európai Bizottság pedig 100 milliárd euró értékű beruházást mozgósítana az uniós gazdaságok környezetbarátabbá válásának érdekében.
Orbán Viktor egyébként nemrég azt mondta: számításaik szerint ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság teljesítse a karbonsemlegességi célt, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani.
Varsói (fél)vétó
Bár Lengyelország nem akadályozta meg a klímavédelmi állásfoglalást, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.
Ez azt jelenti, új tanácsülést fogunk tartani, hogy alaposan megvizsgáljuk az ország helyzetét
- mondta Charles Michel. Angela Merkel német kancellár szerint Lengyelországnak még időre van szüksége annak mérlegelésére, hogyan tudja a klímasemlegességhez kellő feladatokat végrehajtani.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri majd el. Hozzátette: országa "nem lehet bűnös", amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni.
A megkívánt átállást biztonságos és gazdasági szempontból az ország számára előnyös módon fogjuk tudni végrehajtani
Egyúttal megelégedéssel nyugtázta az Európai Tanács által elfogadott szövegben szereplő nukleáris energiáról szóló kiegészítő záradékot.
Ha el akarjuk érni a klímasemlegességet, olyan erőforrásokra kell alapozni gazdaságainkat, amelyek szilárdak az energiabiztonság szempontjából
Az EU gyors Brexitet szeretne
A csúcson természetesen szó volt a Brexitről és a csütörtöki brit előrehozott választás eredményéről is.
Charles Michel, miután gratulált a konzervatív brit kormányfőnek, Boris Johnsonnak a győzelemhez, reményét fejezte ki, hogy a brit parlament a lehető leghamarabb megszavazza a rendezett kilépést biztosító megállapodást a megbeszélések folytatása érdekében.
Hozzátette: az európai országok készen állnak a nyitott kérdések lezárását célzó tárgyalások folytatására. Mint mondta, a megbeszélések alkalmával az EU védelmezni fogja az unió, tagállamai és lakói érdekeit, ugyanakkor mindent megtesznek annak érdekében, hogy a legszorosabb együttműködést tartsák fenn az Egyesült Királysággal.
Mivel a konzervatívok jelentős többséget szereztek a parlamentben, a kilépési megállapodás elfogadása gyakorlatilag biztosnak tekinthető – mint ahogy az is, hogy az Egyesült Királyság jövő január végén valóban kilép majd az EU-ból.
Marco Rubio elsősorban energetikai kérdésekről tárgyalt Pozsonyban. 
