A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly októberrel bezárólag 10,9 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset, 239 673 forintra. Ugyan statisztikailag még két hónap adatai hiányoznak a teljes évből, ám tekintve, hogy 2019-ben októberig folyamatosan 11 százalék körüli mértékű volt a bérnövekedési ütem, a gazdasági folyamatok alapján ez kitartott novemberre és decemberre is egyaránt. Így megfelelő lehet ez a tört adat arra, hogy megvizsgáljuk az ágazati átlagbérek várható alakulását - írja az mfor.hu.
A tavalyi tényadatok szerint a legjobban változatlanul a pénzügyi, biztosítási tevékenység és az információ, kommunikáció ágazatokban lehet lehet keresni. A KSH adatai szerint a pénzügyi szektorban átlagosan 437 ezer forintot vihetnek haza a dolgozók, míg az információ, kommunikáció területén ennél nem sokkal kevesebbet, 410 ezer forintot. A rangsor másik végén a szociális ellátás áll, ahol az alkalmazottak mindössze 115 ezer forintot visznek haza munkájuk után, előtte pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat áll 157 ezer forintos átlagos nettó bérrel.
A bérnövekedés mértékét tekintve teljesen más ágazatok emelkednek ki, vagy épp kerültek a sereghajtók közé. A legnagyobb mértékű növekedés az egyéb szolgáltatásoknál mutatkozott, 15,5 százalékkal emelkedtek a nettó fizetések októberrel bezárólag, ettől nem sokkal maradt el a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat ágazata 13,8 százalékos plusszal és ugyanilyen mértékben emelkedett az átlagos nettó a szociális ellátás területén is. A sereghajtó ebből a szempontból az oktatás területe, ahol csupán 3,7 százalékos - tehát a tavalyi inflációt alig meghaladó mértékű bérnövekedést regisztrált a statisztikai hivatal. Jócskán elmaradt az átlagos ütemtől az ingatlanpiac is, hiszen itt mindössze 7,3 százalékkal emelkedett az átlagosan elérhető fizetés.
Ha feltételezzük, hogy a tavalyi bérnövekedési ütem 2020-ra is megmarad és hasonlóan kétszámjegyű lesz annak mértéke, akkor az országos átlagos nettó fizetés év végére mintegy 26 ezer forinttal lesz magasabb a legutóbbi, októberi tényadathoz mérten, 266 ezer forint.
Mérföldkőhöz fog érkezni a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat, hiszen az átlagos nettó bér a területen átlépi a 400 ezer forintot, 431 ezerre becsülhető a tavalyi 393 ezer forint után. Ugyanilyen helyzetben lesz az építőipar, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás és az egyéb szolgáltatások ágazata is, csak más nagyságrendekkel.
- Az építőiparban az átlagos nettó bér 187 ezer forint után 210 ezer forintra emelkedhet idén,
- a kötelező védelem területén a 300 ezer forintos mérföldkövet lépheti át az átlagos nettó (285 ezer után 314 ezer lehet az átlagosan hazavitt összeg),
- az egyéb szolgáltatásoknál pedig 199 ezerről 229-re nőhet a nettó kereset.
Az évek óta kritikus helyzetben lévő szociális ellátás területén azonban - ha a kormány nem avatkozik be - nem várható az adatok alapján drasztikus fordulat. A 115 ezer forintos átlagos nettó bér idén mindössze 130 ezer forintra emelkedhet, ha maradna a tavaly regisztrált, kiemelkedő mértékű 13,8 százalékos bérnövekedési ütem. Ám a jelek szerint ennél még gyorsabban kellene emelkednie a kereseteknek ahhoz, hogy érdemi fordulat következzen be az ágazatban. Amellett, hogy itt érhető el a legalacsonyabb nettó fizetés a statisztika szerint, a minimálbér-emelések ismeretében ez még továbbra sem éri el a 2020-as szakmai minimálbér összegét. Az ugyanis a 8 százalékos idei emelés után 140 049 forint lett, melytől majdnem 10 ezerrel marad el a területen elérhető átlagos nettó.
A fizetés rendkívül alacsony voltára egy másik indikátor is rávilágít. 2019 október végéig a kumulált adatok szerint az átlagos nettó fizetés 115 ezer forint a szociális ellátás területén, miközben a statisztikai hivatal jövedelmi adatai szerint az átlagos megélhetéshez egy aktív háztartásban 124 900 forintra lett volna szükség. Ez azt jelenti, hogy a szociális ellátás területén dolgozók átlagos fizetése csupán a szűkös megélhetéshez nyújt elegendő fedezetet.
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
