|
| Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2017. április 26-án. Mellette Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs |
Az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága 751-ről 705-re csökkentené az EP-képviselői helyek számát Nagy-Britannia európai uniós kilépése után.
14 ország kapna újabb helyet
Az EP-bizottság elképzelése szerint a Nagy-Britanniának jelenleg járó 73 mandátumból a brit kilépés után 27-et 14 olyan uniós tagország között osztanának szét, amelyek jelenleg alulreprezentáltak az EP-ben.
Az egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, valamint Lengyelország, Románia, Svédország, Ausztria, Dánia, Szlovákia, Horvátország, Finnország és Észtország 1-1 további mandátumot kapna.
A többi uniós tagállam, köztük Magyarország mandátumainak száma nem változna a jelenlegihez képest.
A bizottság javaslata szerint később, új uniós választási jogszabály elfogadása esetén a fennmaradó 46 helyből 27 EP-képviselőt egy uniós választókerület kialakításával, páneurópai listák alapján választanának meg. Az e listákról megválasztott európai parlamenti képviselők számának meg kell egyeznie az uniós országok számával (amely Nagy-Britannia kiválása után 27 lesz, amíg nem csatlakozik újabb tagállam). Az így szerzett mandátumokat olyan képviselőknek adnák, akik magát "az Európai Uniót képviselik".
|
Az EU szabályait nem lehet kijátszani A francia elnök szerint a brit üzleti szektor csak akkor férhet hozzá maradéktalanul a brit EU-tagság megszűnése után is az Európai Unió egységes belső piacához, ha Nagy-Britannia az ehhez kötődő szabályrendszer egészét teljesíti. További részletek >>> |
A képviselők javaslatot tettek arra is, hogy egy jövőbeli bővítés esetére tizenhat helyet tartalékba kellene helyezni. A fennmaradó három üres mandátumról nem született döntés.
Februárban döntés születethet
Az alkotmányügyi bizottság javaslatáról az EP februári plenáris ülésén szavaz. Ezután a javaslat az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elé kerül, ahol egyhangú döntést kell hozni, mielőtt az EP - várhatóan februárban - véglegesen elfogadja a javaslatot.
Az Európai Parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete január közepén tett javaslatot arra, hogy az Európai Parlament tagjainak következő választását 2019. május 23. és 26. között tartsák. A dátumok véglegesítéséhez a tagállamok kormányaiból álló tanács beleegyezése is szükséges.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
