A PwC üzleti tanácsadó cég által a Financial Times számára elvégzett és a lap hétfői kiadásában ismertetett felmérés kimutatta, hogy a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE 100-as indexét alkotó legnagyobb tőkeértékű cégek vezetőinek éves jövedelme jelenleg átlagosan 3,9 millió font (több mint 1,8 milliárd forint), 23 százalékkal magasabb, mint 2021 végén.
A PwC elemzése szerint a kiugró emelkedés fő hajtóerejét a koronavírus-járvány idején elrendelt korlátozások megszűnése és a vállalati eredmények erőteljes visszalendülése nyomán folyósított rekordösszegű vállalatvezetői prémiumok adták.
A PwC hangsúlyozza ugyanakkor, hogy várakozása szerint a vállalatvezetők 2023-as bérezését a részvényesek valószínűleg példátlan alapossággal szemügyre veszik majd, tekintettel arra, hogy a brit gazdaságot recesszió fenyegeti, és ebben a környezetben a brit vállalati szektor nehéz tizenkét hónapra számíthat. Ráadásul a vállalatok az alkalmazottaknak az inflációtól jóval elmaradó, tipikusan 5-6 százalék körüli béremelési javaslatokat tettek 2023-ra - áll a PwC tanulmányában.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb adatai szerint a tizenkét havi összevetésben számolt fogyasztói infláció szeptemberben 10,1 százalék volt. Ez az ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában.
A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb több mint negyven éve, 1982 januárjában volt ennél magasabb az éves brit infláció, 11 százalék körüli ütemmel. A Bank of England inflációs célja 2 százalék.
A brit jegybank friss előrejelzése ugyanakkor hosszasan elhúzódó recessziót valószínűsít a brit gazdaságban, elsősorban a magas energiaárak által a reálbérekre gyakorolt nyomás miatt. A Bank of England új prognózisa szerint a brit hazai össztermék (GDP) várhatóan 2023-ban és 2024-ben is csökken, vagyis legalább két évig tartó recesszióval kell számolni Nagy-Britanniában. Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött.
(MTI)
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
