Az eljárás megindításának tényén kívül a honlapon részletek nem szerepelnek. A Kormányzati Kommunikációs Központ csütörtök délelőttre ígért az ügyben részletes tájékoztatást.
| 54 eljárás folyik ellenünk. Részletek >>> |
Az MTI úgy tudja, hogy az EB hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak, mert úgy ítéli meg, hogy sérti a tőke szabad áramlásának uniós elvét az a 2011 júliusában született kormányrendelet, amely azt írja elő, hogy csak az kaphat devizahitelt, akinek a kérdéses devizában akkora bruttó havi jövedelme van, amely forintra átszámítva meghaladja a minimálbér tizenötszörösét. A bizottság szerint ez olyan jelentős mértékben leszűkíti a lehetséges hitelfelvevők körét, hogy a szabályozás de facto olyan korlátozás bevezetését jelenti, amely a devizahitelezés teljes betiltására hasonlít, amely egyébként pár nappal a kormányrendelet megszületését megelőzően, 2011. július 1-jén szűnt meg.
A tőke szabad mozgását sérti
Az unió működéséről szóló szerződés általánosságban tiltja a tőke szabad mozgásának bármiféle korlátozását, és ez alól csak ritkán enged kivételt tenni, a szerződésben lefektetett indokok alapján, vagy a közjó érdekében, kényszerítő okok miatt. A korlátozásnak arányosnak és megfelelőnek kell lennie a kitűzött cél elérésére, de az uniós szabályok szerint nem mehet tovább az ehhez szükségesnél.
Az MTI értesülése szerint a bizottság úgy gondolja, hogy a magyar szabályozás az arányosság elvét sérti, mert az elérni kívánt célt más módon, kevésbé restriktív, de hatékony intézkedésekkel is el lehetne érni. A bizottság tisztában van a magyarországi helyzettel és a devizában való túlzott eladósodás következményeivel, ezért az intézkedések célját egyáltalán nem is vitatja. Brüsszel ennek a "legitim" célnak az elérésére ugyanakkor például a fogyasztóvédelmi szabályok szigorítását, más körültekintő hitelbírálati szempontok megállapítását vagy jogilag nem kötelező eszközök alkalmazását is elfogadhatónak tartaná, amelyekről Magyarország az uniós jog engedte kereteken belül szabadon határozhat.
A döntés a kötelezettségszegési eljárás megindításáról június 20-án született. Ennek puszta tényét, a részletek ismertetése nélkül a bizottság a honlapján is közzétette.
Ha egy kötelezettségszegési eljárást a bizottság a második vagy a harmadik szakaszba léptet, tehát ha egy ügyben a brüsszeli testület indoklással ellátott véleményt küld, vagy az Európai Bírósághoz fordul, arról még aznap a nyilvánosság számára is elérhető közleményt tesz közzé. A kötelezettségszegési eljárások megindításáról, azok első szakaszáról, a hivatalos felszólító levélről viszont aznap a bizottság sajtószolgálata semmilyen információt nem ad, az csak napokkal később kerül fel a testület honlapjára.
