A cikk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg.
A Magyar Közlönyben megjelent egy friss rendelet, mely a sportolók munkajogi viszonyaira irányuló, veszélyhelyzetre vonatkozó változásokat rögzíti. Ezek értelmében a Magyar Labdarúgó Szövetség által kiírt versenyrendszerben szereplő sportszervezet a munkaviszony vagy megbízási jogviszony kereteiben foglalkoztatott sportolója vagy sportszakembere fizetését egyoldalúan csökkentheti.
Ennek mértéke legfeljebb 70 százalék lehet, a bércsökkentés pedig a veszélyhelyzet idejére szólhat.
Ugyanezt alkalmazhatják a kézilabda, vízilabda, röplabda, jégkorong, kosárlabda sportegyesületek, -klubok is.
A rendelet sok esetben tűnik megkésettnek, hiszen számos klubnál megegyeztek már a fizetések csökkentéséről. Elsőként a diósgyőri focicsapatnál határoztak a fizetések 30 százalékos csökkentéséről, mely már április elsejétől életbe lépett. A borsodi klubot aztán újabbak követték, 20 százalékos fizetéscsökkentés volt
- a Zalaegerszegnél,
- az MTK-nál,
- az FTC-nél,
- a Fehérvárnál.
Ad absurdum ez nem biztos, hogy valójában nagy könnyítést jelent a klubok költségvetése szempontjából. A Kisvárda FC sportigazgatója nemrég úgy nyilatkozott, a fizetéscsökkentéseknek nem sok értelme lenne.
Egy 10-20 százalékos bércsökkentés olyan kevés a klub teljes büdzséjét tekintve, hogy azzal sokat nem tudnék segíteni - vélekedett Révész Attila a Reggeli Start műsorában arról, hogy a társadalmi elvárás ellenére miért nem csökkentik a játékosok fizetését Kisvárdán.
Siófok-mentő kormányrendelet
A megjelent rendelet legfontosabb része, hogy megteremti a lehetőséget arra, hogy a klubtulajdonosok egyoldalúan, lényegében az érintettek beleegyezése nélkül módosíthatják a fizetéseket.
Ez vélhetően az NBII-ben szereplő Siófok vezetőségének jelenti a legnagyobb segítséget. A focisták ugyanis nem fogadták el a tulajdonos által javasolt 60-70 százalékos bércsökkentést, de az ezután felajánlott 50 százalékos megvágást sem, a játékosok maximum a bérük 30 százalékáról lennének hajlandók lemondani.
A bércsökkentésnek ebben az esetben nagy tétje van, korábban a klub tulajdonosa úgy nyilatkozott, hogy ha a játékosok nem fogadják el a fizetéscsökkentést, akkor csődbe megy a klub.
A kormány azonban jött és a vezetőség hóna alá nyúlva a jelek szerint megmentette a klubot. Ha szükség van rá, a végrehajthatják a 70 százalékos bércsökkentést is, hogy biztosított legyen a klub fennmaradása - ehhez a játékosok beleegyezésére nincs szükség.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
