A „The Economist” nevű hetilap által tavaly decemberben közzétett felmérés szerint a demokrata választók 64 százaléka támogat egy kemény kurzust Oroszországgal szemben, míg a republikánus szavazóknál ez az arány csupán 54 százalék.
Ukrajna joggal aggódhat
Jelen pillanatban a Kongresszus minden gond nélkül megszavazná a Moszkva elleni súlyos szankciókat, ha Putyin az ukrajnai beavatkozás mellett döntene. De ez könnyen megváltozhat, ha a republikánusok radikális szárnya megerősödve kerül ki az őszi időközi választásokból.
Még kellemetlenebb lenne Ukrajna számára, ha Donald Trump sikeresen visszahódítaná 2024-ben a Fehér Házat. A volt elnök már hosszú ideje terjeszti az Igét a republikánus pártban Putyin rezsimjének ártalmatlanságáról.
Trump január közepén egy arizonai kampánygyűlésén úgy fogalmazott, hogy Biden a kaotikus afganisztáni kivonulással gyengeséget mutatott Moszkva és Peking felé. Ha még mindig ő (Trump) lenne hatalmon, Putyin nem fenyegetné Ukrajnát. Hogy Washingtonnak ebben a helyzetben hogyan kellene szerinte viselkednie, arról Trump mélyen hallgatott.
Trump megkopó fénye
Trump még nem jelentette be hivatalosan jelöltségét a 2024-es elnökválasztásra – az még túl korai lenne taktikai okokból. De a legutóbbi arizonai és texasi kampányfellépésein semmifajta kétséget nem hagyott ezirányú ambíciói felől.
Az eddigi felmérések szerint Trump a republikánus előválasztást simán megnyerné, ha 2024-ben újra indulna. Ráadásul a republikánus szavazók 60-70 százaléka osztja Trump véleményét, miszerint a legutóbbi elnökválasztást manipulálták és Joe Biden csalással nyert. Mindenesetre a legutóbbi felmérések kellemetlen meglepetésekkel szolgálnak a Trump kampánycsapat számára.
Az AP hírügynökség friss felmérése szerint januárban a republikánus szavazóknak csak 56 százaléka pártolta Trump újonnani jelöltségét. Még érdekesebb a hangulat megváltozása az NBC News felmérésében: míg a 2020-as elnökválasztás előtt a republikánus szavazók 54 százaléka önmagát elsősorban Trump támogatójának nevezte – és csak másodsorban a republikánus párt támogatójának -, addig ez mára teljesen megfordult. A republikánusok 56 százaléka napjainkban önmagát inkább a párt támogatójának tartja és nem annyira Trump támogatójának.
Patrick Ruffini közvéleménykutató egy hete a New York Times hasábjain leszögezte, hogy érzékelhető változást láthatunk.
„A republikánus szavazók még mindig viszonylag erősen kötődnek Trumphoz, de már nem olyan egységesen, mint az elnöksége idején”.
Frank Luntz reublikánus tanácsadó ehhez hozzátette, hogy noha a Trump-hívők tábora kisebb, mint öt éve, de ezek még szenvedélyesebben és engesztelhetetlenebbül szállnak szembe a volt elnök elleni bármiféle kritikával.
Az emelkedő csillag
A feljövő csillagok között mindenképpen ki kell emelni a 43 éves Rob DeSantis floridai kormányzót, aki tavaly októberben még 40 ponttal állt Trump mögött, de ez mára 25 pontra szűkült. DeSantis nagy előnye, hogy sikeresen szólíthatja meg a bizonytalan szavazókat. Míg Trumpra az amerikaiak 40 százaléka tekint pozitívan, addig 57 százaléka elutasítja a személyét. DeSantis esetében viszont a választók kereken egy harmada még semmifajta véleményt nem alakított ki magának.
DeSantis már nem titkoltan „jobb Trump” akar lenni, mint maga a volt elnök. Már bánja, hogy a 2020 tavaszán nem kritizálta erőteljesebben a Fehér Ház lezárási („lockdown”) ajánlását – fejtette ki nemrégen. Miközben Trumpot már kifütyülték a rajongói, amikor azt tanácsolta, hogy oltassák be magukat a COVID ellen, addig DeSantis nem hajlandó elárulni, hogy megkapta-e a harmadik oltását.
Trump rossz jelölt lenne
A volt elnök személye és aktivitása elképesztően megosztja az amerikai társadalmat: míg a demokrata szavazók 94 százaléka szerint tavaly a volt elnök megpróbálta aláásni a demokratikus rendet, a republikánus szavazók 85 százaléka ezzel nem ért egyet.
Ha Trump – mindenfajta botrány ellenére - megőrzi előnyét 2024-ig, akkor abból elsősorban Biden húz hasznot. A jelenlegi elnök egy éves elnökség után olyannyira népszerűtlen, hogy még a demokrata szavazóknak is csupán 48 százaléka akarja őt 2024-ben elnökjelöltként látni.
De ha az ellenfél Trump lenne, akkor előreláthatóan Biden legyőzné. Ha nem Trump, hanem egy meg nem nevezett „republikánus jelölt” indulna, akkor egészen másképpen nézne ki az összecsapás a Politico felmérése szerint: azt ugyanis Biden 36 százalékkal elvesztené a republikánus jelölt 46 százalékával szemben.
Norvégia és Mexikó is ott van a 16 között. 
