A nemzetgazdasági miniszter, akinek cikke hétfőn jelent meg a londoni gazdasági napilap online kiadásának felzárkózó piacokra szakosodott blogrovatában (beyondbrics), kifejtette: Magyarországot a gazdasági válság előtti évtizedben űzött, hitelre épülő, a külső és a belső eladósodottságot folyamatosan növelő gazdaságpolitika, a gyenge növekedési potenciál és a foglalkoztatás alacsony szintje tette különösen sebezhetővé.

A hagyomány és az innováció ötvözése

Több kihívással kellett szembenézni: meg kellett teremteni a költségvetési és pénzügyi stabilitást, a gazdaságot fenntartható növekedési pályára kellett állítani, és ezzel egy időben az elhúzódó költségvetési-pénzügyi válsággal terhelt, kedvezőtlen nemzetközi környezettel is meg kellet birkózni - áll Varga Mihály írásában. A miniszter szerint a kormány - a további recesszió és a társadalmi feszültség elkerülését célzó merész kezdeményezéssel - hagyományos és innovatív intézkedések elegyét alkalmazta gazdaságpolitikájában.

A tavalyi év trendfordulót jelentett Magyarország számára szinte minden vonatkozásban. Varga Mihály szerint a gazdasági folyamatok még a vártnál is jobban alakultak, különösen az államháztartási hiány, amely ismét stabilan a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatt van, és kedvező folyamatok indultak be a reálgazdaságban, főleg a tavalyi év második felében.

A nemzetgazdasági miniszter felidézte, hogy a magyar gazdaság a tavalyi harmadik negyedévben az elemzői várakozásokat jóval felülmúló ütemben, 1,8 százalékkal növekedett, és az ipari teljesítmény, a kiskereskedelmi forgalom és az építőipar jelzőszámai arra vallanak, hogy a negyedik negyedévi növekedés 2,5 százalék körüli lehetett.

Varga Mihály kiemelte annak jelentőségét, hogy a nemzetgazdaság gyakorlatilag mindegyik ágazata hozzájárult a kilábalási ütem meglódulásához. Ennek eredményeként a foglalkoztatás 21 évi csúcson van, 2013 végén több mint négymillióan dolgoztak, 255 ezerrel többen, mint amikor a jelenlegi kormány hivatalba lépett. A foglalkoztatási ráta 3,7 százalékponttal 52,6 százalékra emelkedett, miközben a munkanélküliség 10 százalék - vagyis jelentősen a 12 százalékos euróövezeti átlag - alá csökkent. Ezzel egy időben a reálbérek - 2010-hez viszonyítva - 7 százalékkal emelkedetek, köszönhetően az alacsony inflációnak és a családi juttatásoknak.

Az éllovasok között

A kormány e szilárd alapra építve prognosztizál 2 százalékos gazdasági növekedést erre az évre - írta a nemzetgazdasági miniszter. A tavalyi év vívmányai közül kiemelte az EU túlzottdeficit-eljárásának megszüntetését Magyarországgal szemben. A miniszter szerint ennek eredményeként Magyarország most már nem a lemaradók, hanem az éllovasok közé tartozik a megfontolt költségvetési politika tekintetében, először azóta, hogy csatlakozott az EU-hoz.

Ráadásul a fogyasztói árindex is eddigi mélyponton van, és az alacsony infláció kedvező hatásai már érződnek. Magyarország bebizonyította, hogy képes új, független és sikeres gazdaságpolitikára. Ennek elismeréseként a nemzetközi intézmények - a magyar és a külföldi piaci elemzőkkel együtt - javították a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseiket - írta a Financial Timesban Varga Mihály.

Keleti nyitás

Köztudott, hogy a magyar gazdaság szorosan kapcsolódik a külpiacokhoz, a kormány tavaly elfogadott külkereskedelmi stratégiája ugyanakkor a keleti nyitás politikájára épít, a Nyugat egyidejű megtartásával - fogalmaz cikkében a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály szerint a cél az EU-n belül elért eredmények megőrzésével és lehetőség szerinti növelésével egy időben a kereskedelem bővítése magas fejlődési potenciált mutató országokkal. 

Magyarország bebizonyította, hogy képes kilábalni a válságból és megállni saját lábán, visszanyerte pénzügyi függetlenségét, és megmutatta azt is, hogy képes elérni és fenntartani a gazdasági növekedést - fejeződik be a nemzetgazdasági miniszter írása a Fincial Timesban.