A TASZ azt szeretné, ha az egészségügyi dolgozók - akik a koronavírus-járvány miatt szinte egy éve megfeszített tempóban dolgoznak, miközben még az egészségügyet is átalakítják a fejük felett - ne passzív résztvevői legyenek a megállapodásnak, hanem aktívan vegyenek részt annak alakításában.
A honlapjukon található okosító anyagukkal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a dolgozók nem kötelesek bármit elfogadni, amit a munkáltató javasol.
A TASZ összeszedte a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, melyekkel az egészségügyi dolgozók szembesülhetnek február utolsó hetében, amikor mindenképpen dönteniük kell. A szerződéskötésre, a munkavégzésre, a szabadságolásra, a kirendelésre, a felmondásra és a felmondási tilalomra vonatkozó leggyakrabban felmerülő felvetésekre kapnak érdemleges feleleteket az érintettek, mégpedig átláthatóan, pontokba szedve.
Többek között olyan egyszerűnek tűnő, mégis magyarázatra szoruló kérdésekre kapnak válaszokat, mint hogy:
- A kapott munkaszerződést teljes egészében alá kell-e írniuk, vagy sem?
- Pontosan kikre is vonatkozik az új jogviszony (szakgyógyszerészekre, orvosi egyetemen dolgozókra is)?
- Mi vonatkozik a nyugdíjas korú munkavállalókra?
- Kötelező-e külön szerződést kötni, vagy automatikusan átalakul a jogviszony?
- Mi történik, ha nem írja alá valaki a szerződést?
- Jár-e végkielégítés, ha valaki nem írja alá az új munkaszerződést?
- Választani kell-e az állami és a magánszektor között, vagy mindkettőben is lehet dolgozni?
- Megtiltják-e a másodállásokat? Ha nem, akkor ki engedélyezi és hogyan?
- Lesz-e próbaidő az új munkaszerződés aláírása után?
- Kit lehet kirendelni és mennyi időre?
- Lehetséges-e most felmondani?
A civil szervezet azt is ajánlja, hogy ha van rá lehetőség, a dolgozók továbbra se egyénileg egyeztessenek a munkáltatóval, mert a közös fellépés eredményesebb. Érdemes megkeresniük a szakszervezetet, az üzemi tanácsot, az üzemi megbízottat (közalkalmazotti tanácsot, közalkalmazotti képviselőt), nekik kifejezett feladatuk, hogy a dolgozók érdekeit képviseljék.
