A 2019 novemberében - török fúróhajók megjelenésére válaszul - létrehozott szankciórendszer lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy célzott korlátozó intézkedéseket alkalmazzon a Földközi-tenger keleti térségében található szénhidrogének jogtalannak tartott kitermelésével kapcsolatos tevékenységekért, illetve az abban aktívan részt vevő felelősökkel vagy szervezetekkel szemben.
A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és a pénzeszközök befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek számára.
Az MTI emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Tanácsa 2020 februárjában két embert helyezett a korlátozó intézkedések hatálya alá, állampolgárságukat nem közölték.
Az Európai Unió több alkalommal is kifejezte aggodalmát a Földközi-tenger keleti térségében végzett török fúrási tevékenységekkel kapcsolatban, amelyeket jogellenesnek nyilvánított és határozottan elítélt. Majd 2019 novemberében fogadta el szankciós keretrendszeré.
A szankciórendszert lehetővé tevő határozatot az Európai Unió Tanácsa folyamatosan felülvizsgálja, adott esetben megújíthatja vagy módosíthatja, ha úgy ítéli meg, hogy a célok nem teljesültek.
Törökország és Görögország, valamint Törökország és Ciprus régóta vitázik a tengeri határokról, de az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők még inkább kiélezték a feszültséget.
Szakértők becslése szerint a Ciprus közelében található tengerfenék mintegy 227 milliárd köbméter földgázkészletet rejthet.
Ankara 2018 októberében indította útnak első, Fatih nevű fúróhajóját, melyet 2019 májusában újabb követett. Kis szünet után, 2020 augusztusának első felében folytatták vizsgálódásaikat a területen, amit nemcsak Görögország, hanem Ciprus is szuverenitása megsértésének tekintett. Mivel a török kutatóhajókat hadihajók kísérték, Görögország és szövetségesei ugyancsak megerősítették katonai jelenlétüket a térségben.
