Egy mozdulattal százmilliárdokat vett ki a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból

Az összeállítás eredeileg az mfor.hu-n jelent meg.

A járvány első hullámának elvonulása után a kormány elkezdte felszabadítani a tartalékokat - nem először nyúlnak a koronavírus-járvány miatti válsághelyzet ellensúlyozására létrehozott Gazdaságvédelmi Alaphoz. Május végén egyetlen kormányhatározattal 126 milliárd forintot vettek ki az alapból (az intézkedés nagy nyertesei akkor a honvédség és a sport ágazata volt), június végén még bátrabban nyúltak hozzá, 191,2 milliárd forintot csoportosítottak át. A mostani söprés minden eddigit felülmúl.

301 milliárd 845 millió forintot csoportosítanák át a Gazdaságvédelmi Alapból

A gigantikus átrendezésből a legtöbb pénz, 66 milliárd forint a Magyar Falu Programra megy - ebből 40 milliárd az alprogramok támogatására, 22 milliárd pedig a Falusi Útalapba megy. A második legtöbb pénzt az autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítésére csoportosítják át, ide 32,6 milliárd forint kerül. 25 milliárd forintot kap a Külgazdaság fejlesztése előirányzat.

A párnagáz szerződés megszüntetéséhez kapcsolódó kiadásokra 24,6 milliárd forintot tett át a gazdaságvédelmi alapból a kormány.

Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítésére 9,7 milliárd forint kerül át a Gazdaságvédelmi Alapból, a vasúti személyszállítás korábbi költségtérítéseinek elszámolására 15 milliárd forint jut.

Több mint 30 milliárd forint kerül át az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe, ebből 20 milliárd az NHKV (a nemzeti kukaholding) támogatására megy, 7,7 milliárd pedig a Nemzeti Vagyonkezelő beruházásaira.

A Pénzügyminisztérium 20 milliárdot kap tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatban - konkrétan tőkeemelésre.

Ezen kívül 15,1 milliárd forint jut a Paks II. Atomerőmű Zrt. tőkeemelésére is.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat összesen 11 milliárd forintot kap ebben a körben.

Az egészégügyre sajnos kevesebb jut: ellátási és fejlesztési feladatokra valamivel kevesebb mint 900 millió forintot, az Egészséges Budapest programra 5 milliárd forintot tettek át a Gazdaságvédelmi Alapból. 

Az oktatás sem lett nagyon kitömve, Klebelsberg Központ 4,6 milliárd forintot kap, ennek jó harmada beruházásra, kétharmada felújításra megy.

Sportlétesítmény-fejlesztésre mindig jut pénz, ezúttal 2,2 milliárd forint megy kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatására.

Fentiek csak a nagyobb, egymilliárdot meghaladó tételek. A Közlönyből az is kiderül, hogy ezzel az átcsoportosítással az eredeti előirányzaton felül bő 232 milliárd forinttal teljesülnek túl a Gazdaságvédelmi programok.

A Központi Maradványelszámolási Alapból is kiesett 10 milliárd

A Gazdaságvédelmi Alap mellett a Központi Maradványelszámolási Alaphoz is hozzányúl a kormány a Közlöny szerint, itt 10,3 milliárdot csoportosítanak át. Ebből a legtöbbet, 4,9 milliárd forintot a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat dologi kiadásai emésztik fel, a Pénzügyminisztérium igazgatására szűk 2,1 milliárd forint jut. Közel 900 millió forint Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésére megy (a KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. szakmai feladatainak ellátásán keresztül).

Hozzányúltak a Miniszterelnöki Kormányiroda központi tartalékaihoz is,

Innen 7,3 milliárd forintot csoportosítottak át. Ebből másfél milliárdot a külügy kap külképviseletek igazgatására, egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra 1,3 milliárd forint jut. A Bethlen Gábor Alap támogatására 2,5 milliárd forintot csoportosítottak át.

Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével kapcsolatos feladatoktól 32,7 millió forintot vontak el, ezt az MNV kapja meg.

Pilisborosjenő 116 millió forintot kap, Gyöngyöspata pedig 100 milliót átcsoportosítások eredményeként. Ez utóbbit Gyöngyöspata Város Önkormányzata kötelező feladatainak támogatásaként, vissza nem térítendő egyedi támogatásként emlegeti a határozat - az összeg megegyezik azzal, amelyet nemrég jogerősen megítéltek a gyöngyöspatai roma családoknak szegregáció miatt. A kártérítés nagyobb része - több mint 82 millió forint - a helyi önkormányzatot, míg a fennmaradó összeg a hatvani tankerületet terheli; gyakorlatilag most ezt fizeti ki az állam a szegregációt megvalósító önkormányzat és tankerület helyett.