Kommunista örökségünk: miért rossz hír Orbán új külügyi főtanácsadójának kinevezése?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter munkaebéden vesz részt magyarországi német nagyberuházókkal a berlini magyar nagykövetségen 2013. április 11-én. Középen Czukor József nagykövet. MTI Fotó: Bócsi Krisztián

A Tusnádi Nyári Tábor kezdete idén egybeesett azzal a budapesti bejelentéssel, miszerint egy volt kommunista hírszerző tiszt lesz a magyar miniszterelnök új külpolitikai főtanácsadója. Negyed századdal a rendszerváltás után tehát egy újabb emlékeztető érkezett arról, hogy valami nagyon félrecsúszott: Czukor József kinevezése ebbe a kulcspozícióba tovább erősíti a szovjet korszakban gyökerező, ún. Láthatatlan Légió erejét az országban. Moszkva természetesen a mai napig őriz dokumentumokat korábbi embereiről, amelyeknek kompromittáló erejük van.

Czukor még a hidegháború tetőpontján, Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár halálának évében, 1982-ben került a Belügyminisztérium állományába és kapott hírszerzői kiképzést. Abban az évben állt a szovjet birodalom elnyomó gépezetének szolgálatába, amelyben a csehszlovák rendőrség letartóztatta Duray Miklós felvidéki írót és Lengyelország betiltotta a Szolidaritás mozgalmat.

Czukor az utóbbi években berlini nagykövetként szolgált. A Fidesz-vezette kormányzat négy éve nevezte ki a német fővárosba, holott a diplomáciában kicsit is járatos ember számára nyilvánvaló, hogy egy ilyen múltú tiszt kinevezése rosszallást vált ki szerte a civilizált világban.

A hazai értelmiség és a szélesebb közvélemény nincsen eléggé tisztában azzal a ténnyel, hogy Budapest kivételével az újonnan csatlakozott EU tagállamok már nem neveznek ki volt kommunista állambiztonsági személyeket nagykövetnek Nyugatra. A balti országoktól egészen Bulgáriáig a térség szembenézett az elnyomó korszakbeli múltjával és levonta a megfelelő következtetéseket. Ha úgy tetszik, szalonképessé tette magát.

Már a Balkán is tisztába tette elnyomó múltját

Bulgáriában a volt titkosszolgálatok aktáit átvilágító bizottság 2010 végén derített fényt a diplomaták múltjára: 38 nagykövetről és főkonzulról bizonyosodott be, hogy a hidegháború idején a hírszerzés és az elhárítás területén dolgozott. Az indítványban szerepelt az is, hogy ezentúl azokat, akik diplomáciai vonalon szeretnének elhelyezkedni, az átvilágító bizottság vizsgálatának vetik alá. A bolgár külügyminisztérium ügynökmúlttal rendelkező dolgozói ugyan nem vesztették el munkahelyüket, de áthelyezéssel szembesülhettek.

2007-ben a Jaroslaw Kaczynski által vezetett lengyel kormány számos nagykövetet visszahívott a kommunista titkosszolgálatokkal való együttműködés miatt. Többek között visszahívták állomáshelyéről Marek Jedrys bécsi lengyel nagykövetet is, akit azzal gyanúsítottak, hogy együttműködött a kommunista korszakból örökölt, de a Kaczynski kormány által feloszlatott lengyel katonai titkosszolgálattal.

A megrendült magyar diplomácia

A kommunista Belügyminisztérium kötelékeiből kiemelkedő új miniszterelnöki főtanácsadó kinevezése azért is aggasztó, mert az utóbbi egy évben a nyugati beállítottságú diplomaták tucatjainak eltávolítása miatt a Külgazdasági és Külügyminisztérium szakmai tudása és kompetenciája amúgy is megrendült. A hazai diplomácia képességeit tovább rontotta a Magyar Külügyi Intézet szakmai szétverése és az olyan vérforraló lépések, mint amilyen az észtországi magyar nagykövetség bezárása.

Miközben az EU Ügyek Államtitkárságának minden egyes munkatársát szélnek eresztették a KKM-ből a tavalyi választások után, idén januárban miniszteri biztosnak nevezték ki Suha Györgyöt, Horn Gyula egykori sajtótitkárát. Suha a saját önéletrajza szerint a kétes hírű, hamis diplomákat osztogató orosz International University of Fundamental Studies nevű intézményben szerzett habilitációt.

Mindezekkel összhangban Szíjjártó Péter, a KKM-et vezető fiatal miniszter még a hazai jobboldal holdudvarában sem tud tekintélyt kivívni magának. Saját fő feladatának pedig a külgazdaság fejlesztését tekinti, miközben a hagyományos magyar diplomácia teljes defenzívába szorult.

Miért vannak itthon még zárva az archívumok?

Amikor pedig azt halljuk a miniszterelnöktől Tusnádon, hogy „a jövőt az értheti meg jól, aki tisztában van a saját múltjával”, akkor értetlenkedve megrázzuk a fejünket. Hiszen pont a jelenlegi miniszterelnök akadályozza meg a közelmúlt elnyomó rendszerének és a Láthatatlan Légió jelenkorba nyúló hatalmának megismerését a kommunista titkosszolgálati archívumok zárva tartásával.

Ez pedig a mai napig deformálja a hazai közélet fejlődését és struktúrálisan is közelíti az országot olyan újdonsült stratégiai partnereihez, mint Azerbajdzsán és Kazahsztán. Olyan elhúzódó feudalizmussal és retardált hűbéri viszonyokkal rendelkező országokhoz, ahol az autokrata vezetőnek és családi klánjának nagyobb politikai súlya van, mint a független jogállami intézményeknek.

Káncz Csaba jegyzete