|
| EPA/FLORIAN WIESER |
Ha röviden és tömören szeretnénk megfogalmazni a kormány álláspontját a férfiak és nők bérkülönbségével kapcsolatban, akkor azt kellene leírnunk, hogy minden jel szerint tétlenül nézi végig, ahogy nő a szakadék. Annak ellenére, hogy a kormány a családvédelmi akcióterv, a demográfiai fordulat elérése érdekében hosszú távú stratégiai megállapodást kötne a nőkkel. Legalábbis a 2018-as választások után még erről beszélt. Igaz, a születésszám növelésére irányuló intézkedések már életben is vannak, a fizetéseket illető, egyre fokozódó problémával nem tud a kormány mit kezdeni.
Ez derült ki idén március közepén, amikor az MSZP-s Tóth Bertalan a parlament elé vitte a kérdést. A miniszterelnök bérkülönbségre adott válaszából pedig kitűnt: ezen a területen nincs mit tenni, legfeljebb beszélni lehet a problémáról.
"Olyasmit is követel rajtunk, amit mi nem tudunk megoldani, például a férfiak és a nők közötti különbség eltüntetése egy olyan igény, aminek nem tudunk eleget tenni" - válaszolta akkor Orbán Viktor.
Bár nem magyarspecifikus problémáról van szó, egy olyan kormánytól, amely a nőkkel külön megállapodást szeretne kötni, joggal elvárható, hogy a kérdést illetően kicsit nagyobb elszántságot tanúsítson. A probléma ugyanis elég komoly, ráadásul a helyzet egyre inkább csak romlik.
Ráadásul nem a magyar állam és kormány lenne az első a világon, amely megpróbál tenni az egyenlő bérekért - tehát, ha akarna, tudna lépni ezügyben. Izlandon már törvénysértő ugyanazért a munkáért kevesebbet fizetni egy nőnek, mint egy férfinak. Franciaországban is törvényt fogadtak el a bérek kiegyenlítésére és az Európai Unió is összerakott egy cselekvési tervet.
Sokkoló a különbség
A Központi Statisztikai Hivatal a napokban tette közzé az első féléves munkaerőpiaci folyamatokról szóló kiadványát, mely szerint január és június között a férfiak átlagkeresete bruttó 393 700 forint volt, a nőké pedig 326 700. Egy másik statisztikából azonban már az első héthavi adat is kiolvasható:
- a férfiak átlagosan 393 900,
- a nők pedig 326 700 forintért végzik a munkájukat. Papíron.
Egy férfi havonta 261 944, egy nő pedig 217 256 forintot vihet haza, vagyis átlagosan 44 688 forinttal kevesebbet ér egy nő munkája, mint egy férfié.
Bár hosszabb távon nem tudunk visszatekinteni a férfiak és nők fizetésének alakulására, hiszen a statisztikai hivatal az idei évtől kezdte el ezt rendszeresen kommunikálni, az világosan látszik a kevés adatból is, hogy a különbség folyamatosan csak növekszik.
Januárban ugyanis a mostaninál 7182 forinttal volt kisebb a differencia. Vagyis ebben a tekintetben idén a nők hónapról hónapra egyre nagyobb hátrányba kerülnek a férfiakkal szemben.
Abszolút értéken is sokkoló a férfiak és nők átlagfizetése közötti differencia, arányaiban viszont az elmúlt évek egyik legrosszabb adatát regisztrálhatja majd Magyarország, ha így folytatódik tovább a szakadék mélyülése az év hátralévő részében is. Az Eurostat statisztikája szerint 2012-ben volt a legmagasabb a különbség, akkor 20,1 százalékkal kerestek kevesebbet a nők a férfiaknál. A július végi adatból kiindulva pedig már most meghaladtunk ezt a százalékot.
A keresetek közötti különbség növekedése a jelen körülmények között szinte kódolva van a rendszerbe, július és január között a férfiak bruttója 7,1, a nőké pedig 4,9 százalékkal emelkedett.
A KSH szerint a nők kereseti hátránya több tényező együttes hatásából származik:
- a családi kötöttségek miatti munkaerőpiaci távollét a munkatapasztalat hosszán keresztül befolyásolhatja az elért bér nagyságát;
- az idősebb korosztályok esetén megfigyelhető, hogy a nők iskolai végzettsége alacsonyabb;
- a magas keresetet biztosító területeken (vezetői beosztásban, jobban fizető nemzetgazdasági ágakban) több férfi dolgozik.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
