Mint a válság előtt
Újra elérheti a válság előtti szintet a költségvetési szektor bérkiadása, az idén és jövőre a GDP 11 százalékát is kiteheti - írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya alapján. Az összeget növeli a közfoglalkoztatás tömegessé válása, az életpályamodellek bevezetése, valamint a bérkorrekciók. Tavaly a szektor teljes bérkiadása a GDP 10,5 százalékának megfelelő összeg volt.
Tavaly év végére csaknem 700 ezren dogoztak a költségvetési szférában, míg 2010-ben 686-ezren, ám az oktatásban ezalatt mintegy 16 ezerrel csökkent a létszám.
Öt év alatt 23 százalékkal nőtt az állami alkalmazottak bére. Az életpályamodellek bevezetése három év alatt összesen 280 milliárd forintba került - írta a lap.
Hogyan tovább?
2016-ban 561 milliárd forint volt az összes béremelés az állami szférában, nagyrészt a pedagógusoknak és a rendvédelmi szerveknek jutott belőle. 2017-ben 787 milliárd forintot fordítanak béremelésre a közszférában, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, rendvédelmi dolgozók, köztisztviselők, adóhatósági dolgozók, bíróságok és szociális munkások részesülnek ebből. 2020-ban 1014 milliárd forintba kerül majd az adófizetőknek ez a béremelés. Ez meghaladja a gazdasági növekedés mértékét - mondta Lázár János egy korábbi kormányinfón.
Nem csak a gépek zuhannak, a munkások is elégedetlenek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
