Külföldi tanulmányok arról számolnak be, hogy a fiatalabb betegeknél a stroke akár az első tünete is lehet a koronavírus-fertőzésnek, mert agyi erekhez kötődő eseményeket válthat ki. Az Egyesült Államok egyes régióiban, ahol magasabb volt a fertőzöttek száma, ott stabil vagy megnövekedett számú, ismeretlen eredetű stroke-kal diagnosztizált betegekről számoltak be. Olyan betegekről, akiknél nem találtak stroke kialakulásához vezető tipikus kiváltó tényezőt, vagyis nem volt előjele a stroke-nak. Azóta már számos hasonló esetről számoltak be világszerte.
Például az a friss brit tanulmány is erre fókuszál, amely arról tudósít, a súlyos tünetekkel jelentkező koronavírus-fertőzés után kilenc nappal stroke-ot diagnosztizálnak a betegeknél. Azt is megállapítják, hogy a vírus nélküli stroke-os betegekhez képest a koronavírusosok agyvérzéses páciensei átlagosan hat évvel fiatalabbak.
A kutatók arra következtetnek, hogy a vírus véralvadást okozhat, s ennek köszönhető a több stroke-os beteg megjelenése. Az is tény, hogy léteznek olyan kezelések, amelyek megállíthatják a vér alvadását és feloldhatják a vérrögöket, hogy megakadályozzák a stroke által okozott agykárosodást, de sürgős kutatások kellenek, hogy ezek milyen mértékben segíthetnek a koronavírusos betegeken.
Ezért a brit stroke egyesület decemberben új kutatási finanszírozást hirdetett, hogy kiderüljön, kinél következik be agyvérzés a koronavírus-fertőzés után, és hogyan lehet csökkenteni ennek esélyét.
„Egyre több a bizonyíték arra, hogy a súlyosabb koronavírusos fertőzésben szenvedőknél nagyobb a stroke kockázata, mint az enyhébb eseteknél, és ők fiatalabbak a vártnál. Ez tovább növeli a kutatás fontosságát, hogy a koronavírus miként növelheti a stroke kockázatát, különös tekintettel a vérrög által okozott stroke-ra, amely a leggyakoribb típus” – mondja Dr. Richard Francis, az angol agyvérzéssel foglalkozó szövetség kutatási vezetője.
A stroke egyébként egy összefoglaló kategória, melyet az esetek 80-85 százalékában agyi érelzáródás okoz, s következtében az adott ér által ellátott agyi terület nem kap elég vért, ezért infarktus, azaz agyi elhalás következik be. Agyi érelzáródást, úgynevezett iszkémiás stroke-ot, vagy a keringési rendszerben máshol (szívben, nagyobb artériákban) képződő, majd onnan a véráramba kerülő vérrög, vagy helyileg az érfalon kialakuló felrakódás, plakk okoz. A fennmaradó esetekben vérzéses stroke lép fel, azaz egy ér megrepedésének következtében az agyban vérömleny alakul ki, ez utóbbit nevezzük agyvérzésnek. Míg más betegség, például a szívinfarktus esetében elterjedt, hogy szúró mellkasi fájdalom észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni, a stroke tünetei néha kevésbé egyértelműek.
A Magyar Stroke Társaság szerint a stroke hazánkban hozzávetőlegesen 40–50 ezer embert érint évente, Európában pedig a harmadik leggyakoribb a halált kiváltó tényezők között. Attól függően kezelhető a stroke, hogy melyik típusáról van szó. Az iszkémiás stroke esetén (ilyenkor az agyi eret vérrög blokkolja) az érelzáródást gyógyszerrel kezelik, a vérzéses stroke előfordulásakor pedig akár sebészeti beavatkozásra is szükség lehet.
A stroke jól felismerhető tünetekkel jelentkezik: ha az arc egyik felének elernyedését, a száj lecsüggedését vagy a végtagok elzsibbadását észleljük, esetleg előjel nélkül kialakuló erős fejfájással, kommunikációs nehézségekkel, beszéd- vagy látászavarral küszködünk, ne várjunk a tünetek elmúlására.
Ha valaki egyszer már átesett stroke-on, sajnos fennáll az esélye, hogy a probléma ismét fellép. Ha valakinél magas a kockázata annak, hogy vérrög alakuljon ki a szervezetében – például pitvarfibrillációja van –, akkor véralvadásgátló terápiával csökkentheti a stroke kialakulásának lehetőségét. Az innovatív készítményeknek köszönhetően ma már elérhetők olyan terápiák, amelyeket elegendő naponta egyszer, szájon át alkalmazni.
A kutatások eredményét tekintve megállapították, hogy a koronavírust sajnos a stroke új okának vagy rizikófaktorának kell tekintenünk. Legalábbis a stroke-ban szenvedő betegeket fontos tesztelni, hogy megfertőződtek-e az új típusú koronavírussal, főleg, ha fiatalok (50 évesnél fiatalabbak), még a COVID-19 jellemző légzési tüneteinek hiányában is.
Új, mesterséges intelligencia használatának lehetőségét megteremtő, hálózati szolgáltatásfelügyeleti rendszert vezetnek be a One Magyarországnál. 
