Szrot arra válaszolt a PAP hírügynökségnek, hogy Andrzej Duda mikor kezd egyeztetni a vasárnap megválasztott parlamenti pártokkal a új kormány összeállításáról.

A jelenlegi parlament hivatali időszaka november 14-én ér véget - mutatott rá a kabinetfőnök. Hozzátette: betartják az alkotmány szerinti eljárást, azonban az államfőnek "semmit sem kellene túlzottan elsietnie".

A kormányfőt az elnök a szokásjog szerint a parlamenti többség javaslata alapján jelöli meg, "ehhez viszont meg kell várni, hogy az a többség megalakuljon" - jegyezte meg Szrot.

A hivatalosan meg nem erősített végeredmények szerint a parlamenti választáson a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártnak 35,38 százalékos, a fő ellenzéki erőnek, a Polgári Koalíciónak (KO) pedig 30,70 százalékos a támogatottsága.

Bejutott a Lengyel Parasztpártból (PSL) és a Lengyelország 2050 nevű pártból álló ellenzéki tömb, a Harmadik Út is a szavazatok 14,40 százalékával, az Új Baloldal (8,61 százalék), valamint a nemzeti radikális és újliberális pártok szövetsége, a Konföderáció (7,16 százalék).

Szrot szerint a parlamenti többség megformálása "egy ideig eltart". Kifejtette: az Új Baloldal a PSL-lel vitatkozik, a PSL pedig nem hivatalosan saját kormányfőjelöltről beszél" - utalt a kabinetfőnök a választások utáni politikai nyilatkozatokra.

Arra válaszolva, hogy a PiS - amelynek a választási eredmények szerint nincs önálló parlamenti többsége - képes-e kormánykoalíciót alakítani, Szrot kijelentette:

"a politika a valóság azon eleme, amelyben rendszeresen megtörténnek a korábban előreláthatatlan dolgok".

Mateusz Morawiecki eddigi kormányfő még vasárnap kijelentette: a mennyiben Andrzej Duda megbízza a PiS pártot kormányalakítással, a tömörülés egy stabil kabinet összeállítására fog törekedni. Jan Grabiec, a KO szóvivője viszont hétfőn kijelentette: Andrzej Duda "arcvesztés nélkül" nem jelölhet kormányfőnek olyan személyt, amely nem a parlamenti többséget képviselné.

A lengyel alkotmány szerint az új parlament alakuló ülését az államfőnek a választások napjától harminc napon belül kell összehívnia. Az ülésen lemond az eddigi kormányfő, kabinetje az új kormány beiktatásáig marad hivatalban.

A kormányalakítás során először az államfő jelöli meg a miniszterelnök személyét. Kormányalakítási kudarc esetén a parlamenti alsóház legalább 46 képviselő kezdeményezésére, abszolút többségi szavazással bíz meg valakit a kabinet összeállításával.

Amennyiben ebben a lépésben sem sikerülne kormányt alakítani, majd elnyerni a parlament bizalmát, újból az államfőé a kezdeményezés. Ha az elnök által megbízott kormányfőjelölt és az  ő javaslatára az elnök által kinevezett kabinet nem nyeri el a parlament bizalmát, az elnöknek előrehozott választásokat kell elrendelnie.

(MTI)