2019 után ismét parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban. A több mint 29 millió voksolásra jogosult állampolgár vasárnap reggel héttől este 9-ig adhatja le a voksát, hogy újabb négy évre megválassza a 460 tagú alsóházat, valamint a 100 tagú felsőházat.
A parlamenti választásokkal párhuzamosan egy népszavazásra is sor kerül. Ezen több kérdésről mondhatnak véleményt a lengyelek, a migránsok befogadásától kezdve a nyugdíjkorhatár emelésén át a nemzeti vagyontárgyak egy részének eladásáig.
Mely pártok a választás főszereplői, mi a tét és mik az esélyek? Ezt nézzük meg a Reuters elemzésének segítségével.
A főszereplők
Jog és Igazságosság (PiS)
A nacionalista-konzervatív PiS 2015 óta van hatalmon Lengyelországban, miután a 2015-ös és a 2019-es választást is megnyerte.
A pártot azzal vádolják, hogy ez idő alatt aláásta a jogállamiságot és erősen konzervatív értékei alapján formálta át az országot. Ugyanakkor jóléti programjainak, a minimálbér-emeléseknek és a több millió polgárt érintő életszínvonal-emelkedésnek is köszönhetően széles támogatottságnak örvend.
A PiS kampányában a szociális kiadások további növelésére tett ígéretet, valamint arra, hogy 300 ezer főre növeli az állandó hadsereg létszámát. Amellett is elkötelezte magát, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, ugyanakkor nem a saját érdekei kárára teszi ezt – a lengyel kormány az ukrán gabona uniós behozatala miatt kialakult konfliktus nyomán már bejelentette, hogy nem szállít többé fegyvert Kijevnek.
A PiS a jelenleginél nagyobb önállóságot szeretne az EU-ban, ellenzi az uniós migrációs paktumot, és megálljt parancsolna az illegális migrációnak főleg a Közel-Kelet és Afrika irányából – ebből a szempontból tehát ugyanazt akarja, mint a magyar kormány.
A Polgári Koalíció
A fő ellenzéki erő a Polgári Koalíció, amelyet a liberális-konzervatív, Donald Tusk vezette Polgári Platform, a Zöldek, valamint a Modern nevű balközép párt alkotnak.
Azt ígérik, hogy javítják az EU-val fennálló, hosszú évek óta konfliktusokkal terhelt kapcsolatokat. Ennek érdekében hatalomra kerülve törölnék például a Brüsszel által vitatott igazságügyi reformot, hogy hozzájussanak az uniós Helyreállítási Alap Lengyelországnak járó, de továbbra is befagyasztott pénzeihez.
Ígéreteik között szerepel az is, hogy garantálják a sajtószabadságot, és liberalizálják az abortusztörvényt, amely 2021-ben szinte teljesen betiltotta a terhességmegszakítást.
A Harmadik Út
A Lengyelország 2050 és a Lengyel Parasztpárt szövetsége alternatívaként kínálja fel magát a PiS és a Polgári Koalíció versenyében. A jobbközép szövetség egyszerűsítené az adórendszert, segítené a kkv-kat és növelné az oktatásra szánt kiadásokat.
Ahhoz, hogy bekerüljön a parlamentbe, a voksok minimum 8 százalékát kell megszereznie. (Koalíciók esetében 8, pártok esetében 5 százalék a bejutási küszöb.)
Új Baloldal
A közvéleménykutatások szerint a választók mintegy 10 százaléka által támogatott párt potenciális koalíciós partnere lehet a Polgári Koalíciónak és a Harmadik Útnak.
Az Új Baloldal munkaügyi reformokat ígér, a jelenleginél több hatalmat adna a szakszervezeteknek, fokozatosan bevezetné a 35 órás munkahetet és az évi 35 nap szabadságot. Kiáll a nők és az LMBTQ-közösség jogaiért (engedélyezné például az azonos neműek házasságát), és szintén liberalizálná az abortusztörvényt.
A Konföderáció
A radikális jobboldali párt rendszeresen kritizálja a kormányt a szerinte túlságosan Ukrajna-párti politikája miatt. Azt ígéri, hogy hatalomra kerülve csökkentenék például az ukrán menekülteknek járó szociális támogatásokat, és a lengyel hadsereg megerősítését részesítené előnyben az ukrán fegyverszállításokkal szemben (a lengyel kormány ezt egyébként, mint jeleztük, már meglépte idén szeptemberben).
Emellett 15 féle adót eltörölnének, folytatnák a szénbányászatot és küzdenének az illegális migráció ellen.
Mi a tét?
A választás tétje leegyszerűsítve az, hogy marad-e az elmúlt nyolc év EU-szkeptikus, nacionalista-konzervatív kormányzása, folytatódik-e – mint kritikusok megjegyzik – a jogállamiság lebontása, vagy egy EU-barát, balközép-liberális fordulat következik be.
A magyar kormány nyilván a PiS hatalmon maradásának örülne, hiszen számos szempontból hasonlít rá, és így megmaradna legfőbb (és gyakorlatilag egyetlen) szövetségese a Brüsszellel folytatott hadakozásban.
Bár az ukrajnai háborúval kapcsolatos eltérő álláspont aligha tett jót a magyar-lengyel szövetségnek, a jelek szerint mégsem bontotta meg azt: Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő október elején például közösen vétózta meg az informális EU-csúcs nyilatkozatát migráció ügyében (mindketten hevesen ellenzik az illegális bevándorlók befogadását), és ugyanezt tették június elején is. Morawiecki már tavaly szeptemberben a kapcsolatok újbóli javításáról és az együttműködésről beszélt egy interjúban.
Mik az esélyek?
A Politico összesítése szerint a PiS 37, a Polgári Koalíció 30 százalékon áll, azaz előreláthatóan egyik sem lesz képes egyedül kormányt alakítani. A három kis párt egyaránt 10 százalék körüli támogatottságra számíthat.
Az ellenzéki pártok esetleges kormányalakítása szempontjából kulcsfontosságú lehet, hogy a Harmadik Út bekerül-e a parlamentbe. Könnyen megtörténhet azonban, hogy végül a radikális jobboldali Konföderáció kerül királycsináló szerepbe.
A Guardian szerint az valószínűtlen, hogy egy az egyben koalícióra lép majd a PiS-szel, de kívülről támogathatná kisebbségi kormányát. De az is elképzelhető, hogy a PiS megpróbálja majd megnyerni magának a különböző csoportosulások alkotta Konföderáció egy részét. (A kormánypártnak nincs más potenciális szövetségese a bejutásra esélyes pártok között.) Sőt, még az is benne van a pakliban, hogy a Konföderáció az ellenzéki pártok alkotta kormányt támogatná kívülről, különféle engedményekért cserébe.
Lengyelországban az államfő – aki jelenleg Andrzej Duda – hagyományosan a választást megnyerő párt jelöltjét kéri fel kormányalakításra, ez a párt pedig nagy valószínűséggel a PiS lesz. Elemzők szerint ugyanakkor megjósolhatatlan, hogy képes lesz-e majd kormányzóképes többséget összehozni a parlamentben, vagy kénytelen lesz átengedni a kormányalakítás lehetőségét az ellenzéknek.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
