6p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

A nemzetközi megfigyelők évek óta bírálják a Törökországban, Magyarországon és Lengyelországban a kormányzatok médiát aláásó lépéseit. Varsó 2015 óta nem rendez tisztességes választásokat - amikor a Jog és Igazságosság Párt (PiS) hatalomra került, és azonnal aláásta az alkotmányos kormányzást. Káncz Csaba jegyzete.

A lengyel állami olajvállalat, az Orlen tulajdonában álló médiacég, a Polska Press azt közölte két ellenzéki pártalakulattal, hogy „baloldali értékrendjük” miatt nem teszi közzé a politikai hirdetéseiket. Lengyelországban egy hét múlva tartják az országgyűlési választásokat. A döntés azért is fajsúlyos beavatkozás a választásba, mert a Polska Press több száz, zömmel regionális újságnak és portálnak is a kiadója.

Tisztességtelen választások

Lengyelország gyakorlatilag 2015 óta nem rendez tisztességes választásokat - amikor a Jog és Igazságosság Párt (PiS) hatalomra került, és azonnal aláásta az alkotmányos kormányzást. A nemzetközi választási megfigyelők „szabadnak, de nem tisztességesnek” értékelték a 2019-es és 2020-as választásokat, ami azt jelenti, hogy a választók olyan jelöltekre adták le szavazatukat, akik valóban versenyeznek, de nem egyenlő feltételekkel.

Egy tavaszi kutatás a kormányzó PiS párt számos autokratikus taktikáját azonosítja 2019-ben és 2020-ban, a kampányfinanszírozás korrupciójától a választási adminisztráció politizálásáig. De a leghatékonyabb módja annak, hogy a PiS aláássa a demokratikus folyamat integritását, az ugyanaz a taktika, amely az idei törökországi és a tavalyi magyar választáson a választásokat az ellenzék számára megnyerhetetlenné tette: a médiaterület autokratikus uralma.

A török és magyar példa

Sokan a mai napig nem értik, hogy Erdogan elnök hogyan tudott diadalt aratni a májusi törökországi választásokon, miközben a lakosság az elszabadult inflációval küszködik. A Török Rádió és Televízió Legfelsőbb Tanácsának (RTÜK) ellenzéki tagja szerint április 1. és május 11. között a török ​​nemzeti közszolgálati műsorszolgáltató, a Török Rádió és Televízió Társaság (TRT) 49 óra műsoridőt szentelt Erdogan kampányának, és csaknem 29 órát Devlet Bahceli, Erdogan koalíciós partnerének kampányához. Eközben Kemal Kılıcdaroglu közös ellenzéki jelölt kampányáról mindössze 32 percig tudósított.

Lengyelország már 2015 óta nem tisztességes választásokat rendez. Fotó: Depositphotos
Lengyelország már 2015 óta nem tisztességes választásokat rendez. Fotó: Depositphotos

Világszerte a demokráciafigyelők számára ez ismerős történet: a tekintélyelvű vezetők olyan alaposan manipulálják a kampány médiakörnyezetét, hogy a választás napján talán nem is kell a csalás közvetlenebb formáiba bekapcsolódniuk. Magyarországon is a média aláásása – különös tekintettel a megyei lapokra - az egyik elsődleges eszköze annak, hogy a Fidesz és annak vezetője kényelmesen induljon bármilyen potenciális versenyen.

2010 óta a hazai rezsim a Médiatanács segítségével vonatja vissza a nekik nem tetsző médiumok engedélyét. 2018 óta a hazai kormány tovább lépett, és a Közép-Európai Sajtó- és Médiaalapítvány (KESMA) segítségével közvetlenebb ellenőrzést gyakorol a szerkesztői döntések felett. A KESMA-t a rezsimhez hű oligarchák alapították, akik erőforrásaikat és médiatulajdonaikat egy konzorciumba tömörítették, amelyet maga a miniszterelnök azonnal mentesített a médiaszabályozás alól.

A rezsim hatalmas összegeket irányít az állami reklámalapokból a KESMA-holdingjába, és a magánhirdetők ódzkodnak együttműködni a KESMA-n kívüli néhány kiadóval és műsorszolgáltatóval, mert félnek a kormányzati megtorlástól.

Átkaroló hadművelet

Feltűnő a párhuzam Orbán magyarországi és Erdogan törökországi sajtó-műveletei között. A médiauralom mindkét esetben szabályozási akadályokat alkalmaz a független piac meggyengítésére, miközben a médiateret elárasztja a jól finanszírozott rendszerpárti hangokkal, akiket a kormány eszközeiként szolgáló oligarchák támogatnak.

A nacionalista retorika nemcsak taktikaként szolgál Magyarország és Törökország vezetői számára a médiacsoportok külföldi tulajdonosoktól való megfosztására, hanem egyben eszközként is a társadalmi megosztottság fűtésére. Mindkét országban a kormányzó pártok által hirdetett nacionalizmus kizárólagos, amely az ellenzéket az ellenséges amerikai  - gülenista, illetve sorosista – érdekek kiszolgálójaként azonosítja.

Budapest Varsóban

A jövő hétvégi lengyelországi választás lesz ennek a stratégiának a következő nagy próbája. Lengyelországban a demokratikus hanyatlás menete kevésbé előrehaladott, mint akár Törökországban, akár Magyarországon, de a média hangjának erőszakos átjátszása a rezsimhűek kezébe azt sugallja, hogy ugyanezt az autokrata utat követi.

Jaroszlaw Kaczyński pártvezér ezt jelentette be jó előre már 2011-ben, amikor leszögezte: „eljön a nap, amikor Budapestet Varsóban találjuk”.

Jaroslaw Kazinczki már jó előre figyelmeztetett. Fotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak
Jaroslaw Kazinczki már jó előre figyelmeztetett. Fotó: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

2015-ben a PiS törvényt fogadott el, amely megsemmisítette a lengyel tévét és rádiót felügyelő, alkotmányos felhatalmazással rendelkező szabályozót, és átruházta a közmédia kinevezési jogkörét a párt-mamelukok új tanácsára.

A PiS még a török ​​és a magyar kormánypártokkal megegyező retorikai fordulatokat is alkalmazza, kinevezve ellenségnek az etnikai és felekezeti kisebbségeket, idegen hatalmakat és az Európai Unió bürokratáit. Az állami média rutinszerűen váltakozik az ócsárló tudósítások és a félelemkeltés között, amelyek célja, hogy ezeket a csoportokat hibáztassák a lengyelek mai problémáiért.

A lengyel állami média gyűlöletkeltő hadjárata halálos következményekkel is járt. 2019-ben meggyilkolták Paweł Adamowiczot, Gdansk kikötőváros liberális polgármesterét – ez a Szolidaritás mozgalom szülőhelye, amely kihívta Lengyelország akkori kommunista kormányát – a Telewizja Polska hónapokig tartó rágalomkampánya eredményeképpen.

A PiS a Nemzeti Műsorszolgáltatási Tanács (KRRiT) által kiszabott bírságokkal kényszeríti rá akaratát a független médiára. Az elmúlt évben a magántulajdonban lévő Radio ZET-et pénzbírsággal sújtották, amiért arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a lengyel kormány tudta nélkül haladt át Lengyelországon keresztül Washingtonba (azon az alapon, hogy ez „dezinformáció” volt és „ellentétes a lengyel nemzeti érdekkel”), míg a magántulajdonban lévő TOK FM pénzbírságot kapott egy, az Oktatási Minisztérium megbízásából készült tankönyv tartalmának bírálatáért.

A PiS a KRRiT-en keresztül a műsorszolgáltatási engedélyek meg nem újításával fenyegetőzve is nyomást gyakorol a független médiára: a TOK FM-et birtokló TVN-csoportnak 2024-ben engedélyt kell megújítania, a KRRiT pedig csak a választások után hajlandó megvizsgálni a megújítást.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hamarosan karnyújtásnyira kerülhetünk Belgrádtól
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 16:16
Az idei év végére elkészül a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal modernizálása, a két ország fővárosa így gyakorlatilag karnyújtásra kerül egymástól – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mi a legnagyobb természeti veszély az európai gazdaság számára
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 15:46
A felszíni vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai gazdaság számára – közölte az Európai Központi Bank (EKB) és az Oxfordi Egyetem kutatását ismertetve a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.
Makro / Külgazdaság 2027-re ígéri az új kőolajvezetéket Szijjártó Péter
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 15:31
A tárcavezető arról számolt be, hogy Európa rendkívül összetett kihívásokkal néz szembe, és ezek közül az egyik az energiaválság, amely az Oroszországgal szembeni szankciók és Ukrajna számlájára írható.
Makro / Külgazdaság 4iG: Technológiai együttműködés Kazahsztánnal
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 11:24
A kazah fél megerősítette elkötelezettségét.
Makro / Külgazdaság Kiderült, hogy mennyibe fog kerülni egy liter dízel
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 10:42
Szombaton a benzin nagykereskedelmi ára ezúttal sem változik.
Makro / Külgazdaság „Hihetőbb a 382 ezer” – Bod Péter Ákos szerint félrevezető a béradat
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 09:10
A minimálbér-emelés belengetése szembemegy a gazdasági realitásokkal.
Makro / Külgazdaság 103 ezer külföldön dolgozóról tud csak a KSH
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 08:33
2025 áprilisában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 666 ezer fő volt. A munkanélküliek száma 215 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt.
Makro / Külgazdaság A kormány a kínai BYD minden kívánságát előre teljesíti
Privátbankár.hu | 2025. május 23. 07:05
Ezzel könnyebbé válik az építkezés is.
Makro / Külgazdaság Méretes uniós pénzekről egyezkedik a magyar kormány
Privátbankár.hu | 2025. május 22. 19:11
Nem elhanyagolható összeg.
Makro / Külgazdaság Borús kilátások: külső segítség kellene, de nem jön
Privátbankár.hu | 2025. május 22. 15:26
A beruházások volumene tovább csökkent 2025 első negyedévében – a szakértők szerint a fordulat még várat magára.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG