A munkaadói érdekképviseletekhez közel álló intézet (Institut der deutschen Wirtschaft Köln) közleménye szerint Oroszország Ukrajna elleni támadása és a háborúval összefüggő gazdasági kockázatok csak az idén a hazai össztermék (GDP) 4,5 százalékának megfelelő 175 milliárd euró veszteséget okoznak Németországnak.
Ez azt jelenti, hogy a háború lakosonként 2000 euró "jóléti veszteséggel" jár Németországban 2023-ban - írták.
Hozzátették, hogy a számításokhoz a háborús helyzetet egy elméleti helyzettel vetették össze, amelyben Oroszország nem ront rá Ukrajnára, és így magas energiaárak vagy termelési nehézségek, "szűk ellátási keresztmetszetek" sincsenek.
Kiemelték, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságában az utóbbi három évben is jelentős kiesést okozott a két nagy külső eredetű válság, a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai háború. A járvány első évében, 2020-ban 175 milliárd euró "hozzáadottérték-veszteség" keletkezett a lezárások és a járvány miatti általános bizonytalanság miatt, 2021-ben pedig további 125 milliárd euró.
Tavaly az előzetes számítások szerint nagyjából 120 milliárd euró lehetett a válságok miatti kiesés. A 2023-ra jelzett 175 milliárd euróval együtt így 595 milliárd euró lehet a veszteség.
Az IW szakértői hozzátették, hogy a német gazdaság továbbra is "válságüzemmódban" működik. Ennek a működésmódnak három fő jellemzőjét lehet azonosítani. Először is magasak a költségek, és nemcsak az energia drága, hanem az alapanyagok, nyersanyagok is, ami veszélyezteti a versenyképességet. A második fontos tényező, hogy a vállalatok nem tudják a költségnövekedést teljes egészében áthárítani a vásárlókra, vagyis szűkül a mozgásterük, ami visszavetheti a beruházásokat. A harmadik jellemző, hogy a válságos helyzet a vásárlókat is igen megterheli, így a háztartások kevesebbet költenek és elhalasztják a nagyobb beszerzéseket, például nem vásárolnak új autót, ha nem feltétlenül szükséges.
Mindennek hatására a német gazdaság helyzete "továbbra is nagyon törékeny" - idézték a közleményben Michael Grömlinget, az IW kutatóját.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
