Akár 600 kilométert is tudnak repülni egy kiegészítő üzemanyagtartállyal azok a drónok, amelyeket szerdán találtak meg Lengyelország területén – mondta az Mfornak Rácz András biztonságpolitikai szakértő. Ez azt jelenti, hogy Belaruszból indítva akár Magyarországot is elérhetik, bár a Kárpátokon nehezen tudnának átrepülni.

Szerdára virradóra 21 drón hatolt be Lengyelország légterébe kelet felől, amelyek maradványait országszerte elszórtan találták meg. A drónok egy részét a holland légierő F-35-ös vadászgépei semmisítették meg, egy részük viszont az után esett le, hogy kifogyott belőlük az üzemanyag. Az egyik gépet egy lengyel katonai bázison találták meg, 192 kilométerre a belarusz határtól. A legtöbb maradvány Gerbera típusú drónból származott, amely fából és hungarocellből készül, előállítása pedig 10 ezer dollárból (3,3 millió forintból) megoldható.

A Háború és Hatalom című könyv szerzője, Philips P. O'Biren az incidens után nemzetközi kudarcnak nevezte a NATO reakcióját. A NATO annak ellenére sem tekintette támadásnak az incidenst, hogy az elmúlt hetekben több drón is megsértette Lengyelország légterét.

A légvédelem felkészültsége különösen azóta érzékeny téma Magyarországon, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után két héttel egy Tu-141-es felderítő repülőgép akadály nélkül átrepült Magyarország felett. A gép 40 percig repült a magyar légtérben, végül a horvát főváros, Zágráb belvárosában, egy kollégium mellett csapódott be este 11 óra után. A magyar légierő észrevette a gépet, de nem jelentette a NATO-nak és nem is reagált: a Tupoljevből egyszerűen kifogyott az üzemanyag, és az ejtőernyője is meghibásodott. 

A feszült hangulat Lengyelországban nem csak a váratlan drónlátogatásnak köszönhető. Az orosz és a belarusz hadsereg pénteken kezdte meg az orosz-ukrán háború óta a legnagyobb közös hadgyakorlatát Belaruszban. A Zapad (Nyugat) nevű gyakorlat szeptember 16-áig, keddig tart. A lengyel kormány elővigyázatosságból lezárta a belarusz határátkelőket, és Litvánia is megerősítette a határvédelmét erre az időszakra.

A teljes cikket a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor oldalán tudják elolvasni.