Múlt szombaton egy földalatti alagúton, egy sínre szerelt motoron jutott ki Mexikó legjobban őrzött börtönéből az ország első számú drogbárója, Joaquin Guzmán. Az El Chapo, azaz Köpcös becenevű bűnöző, a Szinaloa-kartell vezetője korábban 2001-ben szökött meg a börtönből. A Szinaloa-kartell a mexikói drogháború meghatározó szereplője - a kábítószer-kereskedelem elleni harcban több mint 77 000 ember vesztette életét 2006 vége óta a közép-amerikai országban.
Guzmant még tavaly februárban tartóztatták le mexikói és amerikai ügynökök egy közös műveletben. Eredetileg az Egyesült Államok 5 millió dollár fejpénzt ajánlott az elfogásáért. Guzmant Chicago városa mellett Texas, Kalifornia és Arizona szövetségi államok is bíróság elé akarták állítani. Nem akármilyen befolyású bűnözőről beszélünk, hiszen a Forbes magazin a világ legbefolyásosabb embereinek listáján előrébb sorolta, mint a francia elnököt.
Le kell rohanni Mexikót!
Guzmán szökése és a mexikói állam ilyen szintű megszégyenülése természetesen nem kerülte el az amerikai elnökjelöltek figyelmét sem. Donald Trump, a republikánusok fenegyereke azonnal közleményt tett közzé: „Guzmán már lehetséges, hogy az USÁ-ban van. A kábítószerei és drog-kereskedői szabadon lépnek be az országunkba a szánalmas határunkon át. Ez az eset csak egy újabb példája annak, hogy Mexikó kihasználja az Egyesült Államokat. Elveszik az országunk pénzét, hátrahagyva az elképesztő bűnözést, amelynek jó része a zabolátlan kábítószer-kereskedelemnek köszönhető.”
Trump azonban nem állt meg ennél a pontnál. Egy zártkörű konzervatív rendezvényen Hollywoodban kifejtette, hogy „Washington hibát követett el Irak lerohanásával és ezzel az Irán elleni szükséges puffer-övezet szétverésével. Ehelyett nekünk Mexikót kellett volna megszállnunk.”
A Szinaloa-kartell Chicagóba fészkelte be magát
A Szinaloa Mexikó legrégebbi, legbefolyásosabb és leggazdagabb kábítószer-kereskedő kartellje, amely több tonna kokaint és marihuánát szállít évente az USA-ba. Az országban forgalomba kerülő, évi mintegy 65 milliárd dollár értékű illegális drog fele Mexikóból lépi át a határt és ennek a mennyiségnek több mint a felét a Szinaloa-kartell ellenőrzi.
A Szinaloa az ország harmadik legnagyobb városát, Chicago-t tette meg USA-beli logisztikai központjának, mert az óriási ország lakosságának 70%-a elérhető innen egy napi autós vezetéssel. Ráadásul a metropolisz egyben vasúti-, légi- és vízi közlekedési csomópont. Emellett jelentős hispán közösséggel rendelkezik a város, ahol az utcai bandák száma több mint 70, mintegy 100 ezres tagsággal.
A washingtoni Igazságügyi Minisztérium becslése szerint a mexikói kartellek az ország már több, mint 1200 városában működnek, míg alig egy évtizede ez 230 volt. A mexikói drog egyre erőtelesebb beáramlása pedig nemcsak egyes emberi életeket tesz tönkre, hanem teljes közösségeket is szétzilál. Chicagoban az első hat hónapban 19%-al több gyilkosság történt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Mind ebben a városban, mind a többi nagyvárosban – ahol szintén rakétáznak a gyilkossági esetek – az erőszakos cselekmények aránytalanul nagy része történik a szegény és főként színesek által lakott negyedekben.
A növekvő bűnözés pedig egyre agresszívabbá teszi az amerikai rendőrséget is: 2015 első 24 napjában több embert lőttek le (59 főt), mint angol és walesi kollégáik 24 év alatt, az első öt hónap alatt pedig közel 400 embert lőttek le. Az Egyesült Államokban évente mintegy 9000 lőfegyveres emberölés történik.
Káncz Csaba jegyzete
Káncz Csaba jegyzete
Kedvezőbbé vált a nemzetközi befektetői hangulat. 
