A szankciók károkat okoznak Európának, nem kényszerítették térdre Oroszországot és nem vittek közelebb a békéhez, tehát ez a politika teljes kudarc - mondta Szijjártó Péter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az Európai Unió (EU) az ukrajnai háború miatt eddig meghozott szankciói hatására az egekben van az európai infláció, emelkedtek a rezsiköltségek, a földgáz ára és az élelmiszerárak, a kontinens gazdasága recesszióba került - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az MTI szerint.
Emlékeztetett, az első szankciós intézkedések tárgyalásánál nem ezt ígérték Brüsszelben, akkor az volt a brüsszeli előrejelzés, hogy ezek a szankciók Oroszországot térdre kényszerítik, ezekkel lehet közelebb kerülni a békéhez.
"Ez teljes kudarcba fulladt, hiszen ma már világosan látszik, hogy ezek a szankciók sokkal jobban fájtak Európának, mint Oroszországnak, és hatalmas károkat okoznak az EU gazdaságának" - fogalmazott.
Jelezte, a gázárak a szankciók elfogadása után emelkedtek meg akkor, amikor egyes európai politikusok és tisztségviselők arról kezdtek beszélni, hogy a szankciókat a földgázra is ki kellene terjeszteni. Ezt a piac azonnal beárazta és az egekbe lőtte a földgáz árát - tette hozzá a miniszter.
Szijjártó Péter az interjúban rossz iránynak nevezte az uniós tagállamok vezetőinek New York-i találkozóján a nyolcadik szankciós csomaggal kapcsolatos megállapodását, majd hangsúlyozta, erről nincs végleges döntés és még csak előterjesztés sem készült.
"Semmilyen olyan döntéshez nem adjuk a hozzájárulásunkat, ami a magyar nemzeti érdeket sértené. Az energiaellátásunk biztonsága továbbra is vörös vonal, számunkra elfogadhatatlan minden olyan szankció, amely az energiaellátásunkat veszélyeztetné" - húzta alá.
A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is, hogy az ENSZ Közgyűlésének New Yorkban tartott ülésén találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel Magyarország energiaellátásának biztosításáról és a paksi atomerőmű bővítéséről is egyeztettek.
"Én a párbeszédet, a tárgyalást értéknek tartom, úgy tűnik, hogy ezzel nincsen mindenki így ebben a helyzetben" - mondta a miniszter, utalva arra, hogy a találkozón az EU-s külügyminiszterek közül egyedüliként találkozott az orosz diplomácia vezetőjével.
Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki, hogy a közgyűlésen nem jöttek létre olyan tárgyalások és megbeszélések, amelyek eredményeként közelebb juthattak volna az ukrajnai háború lezárásához.
"Nagyon csalódott vagyok. Nem is értem azokat a nyugati kollégákat, akik szerint rossz ötlet a párbeszéd. Én azt gondolom, hogy ha a kommunikációs csatornákat, a diplomáciai csatornákat elzárjuk, véglegesen feladjuk és elveszítjük azt a reményt, hogy ennek a háborúnak egyszer vége lesz" - fogalmazott a miniszter.
Az ország energiaellátásáról szólva kifejtette, a Gazprom továbbra is szállít földgázt Magyarországra, a korábban megkötött szerződéses mennyiségen felül minden nap 5,8 millió köbméter plusz gáz szállítását teljesíti.
Ezzel Magyarországon eddig az éves fogyasztás 41 százalékának megfelelő mennyiségű földgázt tudtak betárolni, szemben azzal, hogy Európában az éves fogyasztás 23 százalékát tudják fedezni a jelenleg felhalmozott és tartalékolt földgázkészletek - húzta alá.
A paksi atomerőmű bővítéséről szólva azt mondta, a létesítési engedély után "fel tudjuk pörgetni" a munkálatokat, még mindig reális, hogy a jövő ősszel megkezdődik az építkezés és 2030-ra elkészül az újabb reaktorblokk.
Arra a műsorvezetői felvetésre, miszerint a szankciós politikának az Egyesült Államok a nyertese, Szijjártó Péter úgy reagált: vitán felül áll, hogy amerikai gazdaság nyer ezekkel a szankciókkal, hiszen míg az EU gazdasága recesszió felé tart, az Egyesült Államok gazdasága - többek között az ottani alacsonyabb energiaárak miatt - egyre versenyképesebbé válik.
"Nem tudom, hogy az Európai Unió tisztségviselőit bárki ki tudná-e zökkenteni ebből a mostani, rendkívül sikertelen és képmutató politikából, egy dolog biztos, a szankciók károkat okoznak Európának" - fogalmazott a miniszter.
Ősszel Magyarországon lehet a csúcs. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
