A nyugati politika egyhangúan az orosz katonai kudarc jeleként értékeli Vlagyimir Putyin ma reggeli bejelentését a részleges mozgósítás elrendeléséről, és úgy véli, hogy ezek után is folytatni kell Ukrajna támogatását.
Mint arról beszámoltunk, az intézkedés azonnali hatályú és mintegy 300 ezer tartalékost érint. Az orosz elnök szerint erre azért van szükség, hogy megvédjék hazájukat és integritásukat. Egyúttal bejelentette a hazai fegyvergyártás növelését is.
"A gyengeség jele"
Olaf Scholz német kancellár közölte: a részleges mozgósítás az Oroszország által indított háború sikertelenségét jelzi. Putyinnak át kellett csoportosítania a csapatait, vissza kellett vonnia őket Kijev alól és Kelet-Ukrajnában sem ért el sikert.
Ez annak a jele, hogy Ukrajna hatékonyan védi meg szuverenitását, nem utolsósorban sok ország, köztük Németország masszív támogatásának köszönhetően, közölte a kancellár a Spiegel szerint.
"Rossz és hibás lépés” – reagált a bejelentésre a német alkancellár, egyben gazdasági miniszter. Robert Habeck egyúttal ismét teljes támogatásáról biztosította Ukrajnát.
Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint Putyin bejelentése beismerése annak, hogy bukásra áll az ukrajnai terve. ”Semennyi propaganda nem rejtheti el azt a tényt, hogy Ukrajna megnyeri ezt a háborút, a nemzetközi közösség egységes, Oroszország pedig páriává válik globális szinten,” tette hozzá, arra is utalva, hogy a közelmúltban az ukrán haderő jelentős területeket foglalt vissza az orosz hadseregtől Kelet-Ukrajnában.
Amerikai diplomaták szintén a gyengeség jeleként értékelték az orosz lépést.
"Az álreferendumok és a mozgósítások a gyengeség, az orosz kudarc jelei”, közölte Bridget Brink kijevi amerikai nagykövet Twitteren.
Hozzátette: "az Egyesült Államok soha nem fogja elismerni Oroszország igényét az állítólag annektált ukrán területre”, és kitart Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges.
A részleges mozgósítás kísérlet az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború további eszkalációjára, és "újabb bizonyíték arra, hogy Oroszország az egyedüli agresszor", közölte Petr Fiala.
A cseh miniszterelnök hozzátette: "saját érdekünkben" továbbra is segíteni kell Ukrajnát.
Még erősebb hangnemben reagált az orosz bejelentésre a lengyel kormányfő, aki szerint Oroszország megkísérli majd Ukrajna elpusztítását és határai megváltoztatását. "Minden tőlünk telhetőt megteszünk majd szövetségeseinkkel együtt, hogy a NATO még jobban támogassa Ukrajnát, hogy meg tudja védeni magát", idézte a Sky News Mateusz Morawieckit.
Szijjártó: állapodjanak meg az erősek
A fentiektől eltérő üzenetet fogalmazott meg a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter az M1-nek adott interjújában a mozgósítás hírére azt mondta: minden olyan hír rossz hír, amely a konfliktust eszkalálja, és minden olyan fejlemény jó hír, amely közelebb visz a békéhez.
Hozzátette: Ukrajna szomszédjaként Magyarország rögtön súlyosan szembesül a háború negatív hatásaival, ezért hazánk különösen érdekelt a minél előbbi rendezésben, hogy meg lehessen előzni a még nagyobb bajt.
"Mi Ukrajna szomszédságában nem tudunk mást mondani, mint hogy békét akarunk, és arra kérjük a világpolitika erős szereplőit, hogy végre beszéljenek egymással, állapodjanak meg egymással", mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
Facebok-posztjában pedig azt írta: "Itt az ideje, hogy a diplomácia talán legklasszikusabb eszköze, a háborús felek közötti közvetítés kerüljön előtérbe. Az elmúlt órák eseményeit figyelembe véve most nagyobb szükség van erre, mint korábban bármikor".
A nyugatitól eltérő hangnemben reagált a részleges mozgósítás hírére Kína is.
A távol-keleti ország külügyminisztériuma minden érintett felet párbeszédre ösztönzött – szerintük minden fél biztonságpolitikai aggodalmaival foglalkozni kell.
Új szakasz
Putyin reggeli beszéde gyakorlatilag a háború új szakaszát harangozza be, írta gyorselemzésében Christian Esch. A német Spiegel moszkvai irodavezetője kiemeli: Putyin említést sem tett arról, hogy a hadszíntéren rosszul áll az orosz hadsereg szénája, ugyanakkor újrafogalmazta a háborús okot.
Az orosz elnök most már nemcsak arra hivatkozik, hogy a Nyugat be akarja kebelezni Ukrajnát, hanem arra is, hogy szét akarja verni Oroszországot, tette hozzá az elemző.
Ami az orosz konkrét célokat illeti, Putyin azok között említette az orosz területek védelmét és a kelet-ukrajnai Donbász régió "felszabadítását" is. Ennek keretében a donyecki és luhanszki szeparatisták úgynevezett referendumokat tartanak majd a régiók hovatartozásáról szeptember 23-a és 27-e között.
Az orosz védelmi minisztérium egyébként hosszú hónapok óta most először közölt adatokat veszteségeikről: eszerint 5937 orosz katona halt meg eddig az ukrajnai háborúban. Korábbi ukrán közlések szerint a valós szám ennél csaknem 10-szer ekkora, de nyugati katonai becslések is több tízezerre teszik az orosz áldozatok számát.
Ukrán "megszállók"
Ami a várható fejleményeket illeti, "Oroszország arra készül, hogy villámgyorsan lezavart ’népszavazásokra’ hivatkozva (azt ugye senki sem gondolja komolyan, hogy egy négy nap alatt megszervezett szavazás bármilyen mértékben is legitim eredményt tudna adni) gyorsan magához csatolja majd a négy megszállt ukrán megye területét” - írta Rácz András Oroszország-szakértő Facebook posztjában.
Hozzátette: bár ezt az orosz jogrendszeren kívül senki sem fogja legitimnek tekinteni, Moszkvának így is lehetőséget ad arra, hogy – mivel ezeket a területeket immár a sajátjának tekinti – sorkatonákat is bevethessen itt.
"Mivel innentől kezdve már orosz területekről lesz szó (Moszkva szerint), így az orosz területek védelmére hivatkozva el lehet rendelni részleges vagy teljes mozgósítást” – írta Rácz András tegnap. Ez utóbbi végül meg is valósult.
Ezzel párhuzamosan Frank Gardner, a BBC biztonságpolitikai szakértője kiemeli:
Azáltal, hogy Moszkva Oroszország részének nyilvánítja majd a Donbászt (valamint a dél-ukrajnai Zaporizzsját és Herszont), megszállóknak tekintheti az ukránokat, akik a NATO-tagországok fegyvereit használva fenyegetik Oroszországot, amelyet akár "extrém intézkedések” árán is meg kell majd védeni.
A BBC szakértője szerint 300 ezres mozgósítás mellett további intézkedések is várhatók.
Rácz Andrással még tavasszal beszélgettünk a Klasszis Klubban a háború kitörésének okairól, számos megállapítás ma is aktuális. A beszélgetést itt tekinthetik meg:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 604,28 pontos, 0,6 százalékos emelkedéssel, 101 990,76 ponton zárt pénteken. 
