Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője értékelte lapunknak küldött elemzésében a KSH ma kiadott GDP-adatait.
- A várakozásoktól kissé elmaradva, 0,4%-kal bővült a hazai GDP a negyedik negyedévben, míg szezonálisan és naptárhatással kiigazítva a növekedés 0,9% volt az egy évvel ezelőttihez képest, mivel két munkanappal kevesebb volt a negyedik negyedévben. A harmadik negyedévhez képest a GDP a vártnál kevésbé, 0,4%-kal csökkent, így a hazai gazdaság a várakozásoknak megfelelően technikai recesszióba került.
- 2022-ben összesen 4,6%-kal nőtt a GDP.
- Az előzetes közlemény szerint a növekedéshez több nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar, és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű, és a villamos berendezés – döntően akkumulátor – gyártása, a szolgáltatások közül az ingatlanügyek, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős. A növekedést a legnagyobb mértékben a mezőgazdaság jelentős visszaesése fékezte.
- A gazdaság negyedik negyedévi visszaesése várható volt a megugró infláció és a csökkenő reálbérek keresletszűkítő hatása miatt. Ezt támasztották alá a kiskereskedelmi adatok is, a negyedik negyedévben a kiskereskedelmi forgalom mintegy egy százalékkal csökkent mind éves, mind negyedéves alapon. Igen jelentősen, 2,8%-ra lassult az ipari termelés növekedése, míg az előző negyedévhez képest közel 2%-kal csökkent, elsősorban az energiaintenzív iparágak termelésének visszafogása miatt. Az építőipar szerény növekedést ért el mind negyedéves, mind éves összehasonlításban, így a kis súlya miatt nem befolyásolhatta a GDP növekedését. Azonban válságállónak bizonyult a vendéglátás és a szálláshely szolgáltatás, az utóbbi kifejezetten impozáns növekedést ért el decemberben. Kínálati oldalon az energiaköltségek elszállása miatt átmenetileg bezáró vállalkozások, intézmények fékezhették a gazdaságot, elsősorban a szabadidő, sport, kultúra területén.
- A jelenlegi – a tavalyihoz képest számottevően visszaeső – viszonylag alacsonyabb energiaárak, a vártnál ellenállóbbnak bizonyuló ágazatok, a vártnál kedvezőbb európai kilátások, az ellátási láncok helyreállása, valamint a zérócovid politika után újanyíló kínai gazdaság hatására azonban a növekedési fordulat akár hamarabb is bekövetkezhet, így a gazdaság lassulása is enyhébb lehet a jelenlegi várakozásokhoz képest. Kérdés, hogy a hazai gazdaság már az első negyedévben kilép-e a technikai recesszióból, de a második negyedévtől már érdemben gyorsulhat a gazdaság a fűtési szezont követő újranyitások hatására. A második felévben a csökkenő infláció következtében várhatóan ismét emelkedő reálbérek, az év végétől pedig a várhatóan csökkenő kamatok miatt újra élénkülő beruházások, valamint a létrejövő új ipari kapacitások is támogathatják a növekedést. A jövő évi növekedést az is támogathatja, ha nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívüli aszály, így a mezőgazdaság hozzájárulása is számottevő lehet. A javuló kilátások miatt kismértékben javíthatjuk az idei 0,8%-os növekedési előrejelzésünket.
