Miközben Európában sorra rendelik/rendelték el a kormányok a közoktatási intézmények bezárását, addig a szerdán, az országos veszélyhelyzet kihirdetésekor hiába várta a közvélemény, hogy nálunk is meghozzák ezt a döntést, ez elmaradt. Ma reggel pedig a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy ha mégis erre kerül sor, az a tanárok számára fizetés nélküli kényszerszünetet jelent majd.
Sikerült Szűcs Tamást, a PDSZ elnökét elérnünk, aki úgy kommentálta a hírt, hogy messzemenőkig nem ért ezzel egyet a pedagógustársadalom, s hamarosan találkozik jogi szakértőivel, akik ki fogják alakítani a PDSZ hivatalos álláspontját a felvetéssel kapcsolatban, amit a mai napon nyilvánosságra is fognak hozni. Ezzel egyidejűleg a PDSZ az Operatív Törzshöz fordul azzal a kéréssel, magyarázzák meg, mire gondolnak akkor, amikor kijelentik, hogy ebben a vis maior helyzetben nem adnának fizetést a tanároknak a járvány miatt, és adják meg a megfelelő tájékoztatást a szakszervezeteknek.
A pedagógusok nem is értik a felvetést, hiszen az Európai Oktatási Szakszervezetek Tanácsa (ETUCE) is kifejezetten kéri, hogy ilyen rendkívüli esetekben járjon fizetés, mert nem érheti kár a tanárokat. A nemzetközi szervezet kitér arra is, hogy a pedagógusok távoktatással próbálják enyhíteni a problémákat, amit a magyar tanárok maximálisan támogatnak, azaz nincs szó arról, hogy kényszerszünet esetén lógatnák a lábukat. Tirolban egyébként, ahol nincs távoktatás, a tanárok cetlikkel kijelölt útvonalon viszik be folyamatosan a feladatsorokat a diákoknak, akik időről-időre bejárnak érte.
Az EUTEC arra is figyelmeztet, hogy az eddigi tapasztalat az, hogy a közoktatási intézmények nem csak a zárt közösségi mivoltuk miatt veszélyesek, hanem a jelentős számú gyerek és tanár mobilizációja, utazása miatt is komoly járványveszélyt jelentenek, tehát az intézmények bezárása mindenképpen a járványterjedés csökkentésének komoly tényezője. A PDSZ saját jogi álláspontjuk mellett az ETOCE hivatalos levelét is szeretné ma eljuttatni az Operatív Törzshöz, hogy lássák, hogy gondolkozik Európa erről a kérdésről.
Nem jár tb?
Még ennél is rossabbzul járnának a tanárok, ha a koronavírus járvány miatt be kellene zárni az iskolákat, a pedagógusokat pedig fizetés nélküli szabadságra küldené több hónapra a kormány. Ugyanis a Munka Törvénykönyve szerint a fizetés nélküli szabadság - néhány kivételtől eltekintve - kihat a munkavállaló társadalombiztosítási helyzetére, és egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget eredményez.
"Miután több hónapos időszakról van szó, mikor be fogjuk zárni az iskolákat, ha erre sor kerül, ha bezárjuk, az a tanév végét fogja jelenteni. Akkor a tanároknak el kell menniük fizetés nélküli szabadságra, és be kell látnunk, hogy nem tudjuk két hét múlva kinyitni az iskolákat" - fogalmazott a miniszterelnök. Elvileg azonban a törvény alapján a fizetés nélküli szabadság idejére nem jár egészségügyi ellátás az állampolgároknak, és ezen időszak alatt fizetni is kellene egyénileg a tb-járulékot, azonban ez teljesen életszerűtlen lenne több százezer fizetés nélküli szabadságra küldött tanár esetében. Idén amúgy 7710 forint havonta a TB járulék összege. A törvény szerint a biztosítási jogviszony megszűnését követő 46. naptól kell járulékot fizetni, de a fizetés nélküli szabadság kivételnek számít, így már másnaptól esedékes a fizetés. Annak nincs akadálya, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot az állam átvállalja, erre azonban nem köteles.
Tiltakozik a Pedagógusok Szakszervezete is
A Pedagógusok Szakszervezete mai közleményében továbbra is az iskolabezárásokat követeli, s a PDSZ-hez hasonlóan nem fogadják el, hogy ez időre a tanárok nem kapnának fizetést. A PSZ azzal sem ért egyet, hogy az iskolabezárás feltétlenül a tanév végét jelentené, hiszen a köznevelésről szóló törvény, illetve az idei tanév rendjét szabályozó rendelet több lehetőséget is kínál az elmaradt tanítási napok pótlására. A törvény szerint akár hatnapos is lehet egy tanítási hét, amikor pótolni lehet az elmaradt tananyagot. A tanév rendjét szabályozó rendelet szerint pedig „az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2020/2021. tanítási évben történő feldolgozásáról.”
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
