A koronavírus-járvány miatt hozott gazdaságvédelmi akcióterv egyik elemeként jelentette be április elején Orbán Viktor miniszterelnök, hogy visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. Ugyanakkor már a bejelentés idején jelezte, hogy ez nem azzal jár, hogy a nyugdíjasok valóban egy hónapnyi plusz juttatásra lennének jogosultak. Csupán annyit, hogy négy év alatt kapnak meg egy havi pluszt. A miniszterelnök akkor azt mondta, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése négy 4 részletben fog megtörténni: 2021 februárjában a januári nyugdíjon felül egy heti plusz nyugdíjat kapnak az érintettek. Majd 2022-ben, 2023-ban, 2024-ben ugyanígy.
Egy heti vagy egy havi plusz?
Orbán Viktor bejelentése nem volt teljesen egyértelmű, hiszen akár úgy is tűnhetett, hogy az egy havi plusz nyugdíjról valójában szó sincs, csupán négy éven át plusz egy heti járandóságot kapnak az idősek. Elképzelhető, hogy az akkor elég kaotikus helyzetben még a döntéshozók fejében sem kristályosodott ki teljes a módszer, ám egy bő héttel később Gulyás Gergely lapunk kérdésére pontosította a Kormányinfón a visszaépítés rendszerét.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor elmondta, 2021. februárjában először a 13. havi nyugdíj egynegyed részét kapják meg az érintettek, majd a következő évben annak a felét, utána a háromnegyedét, végül 2024-ben a teljes 13. havi nyugdíjat.
Gulyás Gergely azt hangsúlyozta, azzal, hogy válsághelyzetben adják vissza a 13. havi nyugdíjat, az idősek iránti megbecsülést szeretnék ilyen formában is kifejezni. A bejelentés kapcsán persze nem mindenki osztotta a kormány pozitív megnyilvánulását, és voltak olyan vélemények is, hogy az erős gazdasági visszaesés miatt várható népszerűségvesztést próbálja proaktívan kezelni a kormány, és hasonlóan korábbi más, az idős szavazókat megnyerő lépésekhez (mint amilyen a nekik jutatott rezsiutalvány vagy Erzsébet utalvány volt) itt is "olcsón" próbálják őket megvenni.
Az tény, hogy a 2021-es büdzsén még nem üt komoly rést a lépés, hiszen az intézkedés nagyságrendileg 70 milliárd forint plusz forrást igényel, a folyamatos emelések révén négy év múlva ugyanakkor ez 280 milliárdos extra kiadást jelent a 2020-ashoz képest.
Ki kaphatja meg?
A 13. havi nyugdíj visszaépítése kapcsán érdekes módon még a kormányhoz közel állók esetében sem volt egyetértés annak üteméről. A kritika tárgyát az jelentette, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése csak jövőre kezdődik el, miközben már az idei évben is szükség lenne az idősek számára anyagi támogatásra. Ezt szorgalmazza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is, Parragh László, az MKIK elnöke lapunknak elmondta: A 13. havi nyugdíj visszavezetését ők már idén elkezdenék, és 2021-ig le is zárnák, mert az időseknek most van szükségük erre a támogatásra.
Van még egy vitatott pontja a 13. havi nyugdíjaknak, mégpedig a jogosultság. A törvényjavaslatból ugyanis kiderült, hogy csak azok válnak jogosulttá erre, akik már idén nyugdíjba vonultak. Akik tehát jövő januártól, vagy később mennek nyugdíjba, egy évet várniuk kell. A javaslat úgy fogalmazott, hogy:
A tizenharmadik havi nyugdíj annak a nyugdíjasnak jár, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára részesült az ellátásban. Tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugellátásban részesülők, vagyis az öregségi nyugdíjasok, a hozzátartozói nyugellátásban részesülők és a szövetkezeti járadékosok kapnak.
Lesz rá pénz
Ahogy fent jeleztük, évről évre plusz forrásokat igényel az egyre nagyobb összegű kifizetés. Ugyanakkor a jövő évi egy heti emelést betervezték a 2021-es költségvetésbe, amit egyébként szintén pénteken fogadott el a parlament.
A jövő évre 77 milliárd forintot tervezett be erre a célra a kormány. Ez azonban nincs kőbe vésve: a parlament előtt lévő törvényjavaslat ugyanis más tételekkel egyetemben a 13. havi nyugdíjat is abba a körbe sorolja, amelyek bármikor túlteljesülhetnek, ehhez semmilyen jóváhagyás nem kell, ha nagyobb összegre van igény, akkor a költségvetésből automatikusan rendelkezésre fog állni a többletpénz.
Az eljárás illeszkedik a nyugdíjcélú kiadásokkal kapcsolatos kormányzati politikához: a különböző jogcímeken - így például öregségi nyugdíjként - fizetett ellátásokon nincs "sapka", amennyi kell, annyi lesz alapon tervezték be ezeket a büdzsébe. Ugyanez az elv érvényes a hozzátartozói nyugellátásoknál, továbbá a nyugdíjprémiumnál (amit a gazdasági növekedés függvényében oszt ki a kormány) és az egyéb nyugellátásoknál.
A 13. havi nyugdíj, illetve a prémiumra betervezett 53,4 milliárd forint egy átkötéssel jut el a nyugdíjasokhoz jövőre: a költségvetési törvényjavaslat alapján ugyanis ezeket a tételeket a járvány miatt létrehozott gazdaságvédelmi alapban kaptak helyet. A kiadásért azonban továbbra is a nyugdíjfolyosító szervek lesznek a felelősek, így a nyugdíjkassza is elszámolja előirányzatként ezeket a kiadásokat.
Más kérdés, hogy bár nincs felülről korlátozva a kifizetés, de ennek ellenére az összeg elég jól tervezhető, éppen amiatt, hogy a 2021-es kifizetésre csak azok lesznek jogosultak, akik már idén nyugdíjba vonulnak.
A cikk az mfor.hu oldalán jelent meg eredetileg.
Renáta Kellnerová, a prágai PPF pénzügyi és befektetési alap tulajdonosa változatlanul a leggazdagabb ember Csehországban. 
