A kormány javaslatára a parlament hamarosan úgy dönt, hogy 2021-ben elkezdik visszaépíteni a 13. havi nyugdíjat.
Első lépésben egy heti pénzt kapnak meg a nyugdíjasok, majd évről évre újabb és újabb héttel emelkedik a járandóság, hogy 2024-ben egy teljes havi nyugdíjjal több jusson az időseknek.
A jövő évre 77 milliárd forintot tervezett be erre a célra a kormány. Ez azonban nincs kőbe vésve: a parlament előtt lévő törvényjavaslat ugyanis más tételekkel egyetemben a 13. havi nyugdíjat is abba a körbe sorolja, amelyek bármikor túltejlesülhetnek, ehhez semmilyen jóváhagyás nem kell, ha nagyobb összegre van igény, akkor a költségvetésből automatikusan rendelkezésre fog állni a többletpénz.
Az eljárás illeszkedik a nyugdíjcélú kiadásokkal kapcsolatos kormányzati politikához: a különböző jogcímeken - így például öregségi nyugdíjként - fizetett ellátásokon nincs "sapka", amennyi kell, annyi lesz alapon tervezték be ezeket a büdzsébe. Ugyanez az elv érvényes a hozzátartozói nyugellátásoknál, továbbá a nyugdíjprémiumnál (amit a gazdasági növekedés függvényében oszt ki a kormány) és az egyéb nyugellátásoknál.
A 13. havi nyugdíj, illetve a prémiumra betervezett 53,4 milliárd forint egy átkötéssel jut el a nyugdíjasokhoz jövőre: a költségvetési törvényjavaslat alapján ugyanis ezeket a tételeket a járvány miatt létrehozott gazdaságvédelmi alapban kaptak helyet. A kiadásért azonban továbbra is a nyugdíjfolyosító szervek lesznek a felelősek, így a nyugdíjkassza is elszámolja előirányzatként ezeket a kiadásokat.
A felülről történő korlátozás figyelmen kívül hagyására azért van szükség, hogy az év közben felmerülő többletigények elbírálása után a folyósítás gyorsan megtörténhessen, ne lassítsa a folyamatot a keret adminisztratív biztosítása. Természetesen a kormányzati szervek elég pontosan meg tudják határozni a rendelkezésre álló adatbázis alapján, hogy mennyi ember jogosult erre, és mekkora összegben, ehhez megfelelő alapot ad az öregségi nyugdíjak állománya. Ám az esetleges félrebecslések elkerülése érdekében kell rögzíteni, hogy a 13. havi nyugdíjnál sincs az előbb említett felső korlát. Az állomány alakulását befolyásolja a belépők és a kilépők (elhalálozók) számának alakulása. Előbbi értelemszerűen pontosabban becsülhető, bár utóbbi is megközelítőleg jól tervezhető a korábbi adatok alapján.
Az biztos, hogy e modellászámítások során figyelmen kívül lehet hagyni a jövőre nyugdíjba vonulókat. A 13. havi nyugdíj bevezetéséről szóló - a költségvetéstől külön benyújtott - törvényjavaslat szerint ugyanis csak azok lesznek jogosultak jövőre az első heti járandóságra, akik 2020-ban legalább egy nap, valamint 2021 januárjában már részesült nyugdíjban.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
