Az új szabályozásban is húsz nap marad az alapszabadság. A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot, legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. Az új törvény alapján a védett kor továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, azonban a munkaadó felmondással a határozatlan időtartamú munkaviszonyt csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A mostani szabályozáshoz képest nő - kétszázról 250 órára emelkedik - a rendkívüli munkaidő éves korlátja, a kollektív szerződésben pedig legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni. Újdonság az is, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, így annak meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes nemzetgazdasági ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait is.
A vitában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: bár a megállapodásnak több olyan pontja is van, amellyel a kormány nem ért egyet, mert úgy véli, másképpen, jobban kellett volna szabályozni az adott kérdést, mégis elfogadott érdek-képviseleti álláspontokat, és "valódi kompromisszumokat kötött". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánynak felelősséget kell vállalnia a törvény olyan szövegrészeiért is, amelyek kompromisszumosak. A kormányfő szerint azonban az új munka törvénykönyve összességében nagyobb biztonságot és gazdasági teljesítményt hoz majd az országnak.
Arra az LMP-s felvetésre, hogy a XXI. századhoz méltó törvényre van szükség, zárszavában úgy reagált: ez így van, a "bökkenő", hogy "Európa legjobb koponyái" ma éppen lázasan azon gondolkodnak, hogy milyen lesz ez a század. Egy biztos - folytatta a miniszterelnök -, hogy Magyarországnak el kell érnie az európai foglalkoztatási átlagot - ami 65 százalék, szemben az 55 százalékos magyarral -, majd meg is kell haladnia azt, és meg kell közelítenie a 75 százalékos amerikai aktivitási rátát. A részmunkaidővel kapcsolatos ellenzéki kifogásokra reagálva szólt arról is, hogy a kormány továbbra is úgy gondolja: a részmunkaidő igenis segíti a családokat.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár zárszavában arra tért ki, hogy a kormány azokkal a szakszervezetekkel kereste a megállapodást, amelyek erre nyitottak voltak, és nem ragaszkodtak a jelenlegi munka törvénykönyvéhez. A regionális minimálbér bevezetésével kapcsolatos ellenzéki aggályokra úgy reagált: ez csak egy lehetőség, amely akkor válhat szükségessé, ha így menthetők meg munkahelyek egy térségben.
A záróvitában az MSZP képviselői arról beszéltek, hogy az új munka törvénykönyve alapján az embereknek többet kell majd dolgozniuk ugyanannyi vagy kevesebb pénzért. Bírálták egyebek mellett a regionális minimálbér bevezetésének lehetőségét, és megerősítő népszavazást sürgettek az új jogszabályról. A szocialista Gúr Nándor megjegyezte, hogy pártja több mint ötszáz módosító indítványa közül egyet sem támogatott a kormányoldal.
Az LMP szerint az új törvénykönyvvel nem lesz több munkahely, a Jobbik pedig a többi között arról beszélt, hogy a kabinet ellehetetleníti a szakszervezetek létét. A jogszabályt a parlament végül az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással fogadta el; az ellenzéki frakciók nemet mondtak rá.
Nem válogatta meg a szavait a dán EP-képviselő. Nem mindenki olyan boldog az új amerikai elnöktől, mint a magyar Patrióták? 
