Miután kiderült, hogy a pozsonyi uniós csúcstalálkozót egyedül a magyar miniszterelnök találta sikertelennek, és valójában Brüsszel menekültpolitikája sokkal közelebb került a Magyarország által is szorgalmazott mederhez, a teljes kormánykoalíció erős hazai kampányba kezdett, hogy feltüzelje a népszavazás előtt az embereket: a látszat csal, igenis migránsveszély fenyeget minket.
Ennek keretében indult kampánykörútra választókerületében Lázár János is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a nyugat felől (vissza)érkező migránsokról beszélt a Magyar Nemzet keddi számában és a pozsonyi találkozó eredményeit igyekezett kisebbíteni.
Visszaküldik azokat, akiket átengedtünk?
A pozsonyi uniós csúcs előtt egy nappal Dánia, Svédország, Finnország és Norvégia eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, mert nem akarunk befogadni tőlük bevándorlókat.
Az Európa Tanács októberi ülésén a kormányfők hivatalosan is tárgyalnak a bevándorlás szabályozásáról, jelenleg azonban duma és szép szavak vannak, és közben osztják-szorozzák a bevándorlókat - fogalmazott a miniszter. Hozzátette: Svédország, Németország és Ausztria már jelezte, hogy vissza akarja küldeni a bevándorlókat Magyarországra.
Emlékeztetett: a pozsonyi csúcs része volt annak megbeszélése is, hogy a migráció ügyében milyen irányba mozduljanak el az országok. Kimondták, a határvédelmet meg kell erősíteni, de ez nem jelent garanciát arra, hogy kevesebb lesz a befogadandó bevándorló. A miniszter rámutatott: az irány a lényeg, és abban Magyarország egyetért Szlovákiával, Csehországgal és Lengyelországgal.
Az a migráns, aki fizet, az befektető
A letelepedési kötvénnyel kapcsolatban elmondta: nincs nemzetbiztonsági kockázata és nem merül föl annak a veszélye, hogy bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható emberek volnának a vásárlók. A kötvény célja, hogy gazdasági befektetőket vonzzon Magyarországra - tette hozzá. (Jelenleg egyébként 1300 ember menekültkérelmének elbírásáról beszélünk, míg a kormány augusztus közepéig 18 ezer embernek adott el letelepedési kötvényt).
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
