Magyarország bruttó hazai termékének volumene az első negyedévben negyedévében a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött – erősítette meg kedden – a második becslésében – a korában kiadott előeztes adatokat a KSH.
A részletes adatokból kiderült, hogy a termelési oldalon az ipar teljesítménye 3,9, azon belül a feldolgozóiparé 4,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, illetve a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 5,1, a mezőgazdaságé 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.
Fotó: Depositphotos
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,1 százalékkal emelkedett. A legnagyobb növekedés – 3,5 százalék – az oktatás nemzetgazdasági ágban következett be. A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 3,1, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 2,4, a kereskedelemé 2,1 százalékkal bővült. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye 1,7, a szállítás, raktározásé 1,6 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,3, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 0,9 százalékkal bővült. Az információ, kommunikáció, illetve az ingatlanügyletek teljesítménye egyaránt 0,1 százalékkal, a közigazgatásé 1,2 százalékkal mérséklődött. A GDP-eredményhez leginkább a szolgáltatások, azon belül a kereskedelem bővülése járult hozzá pozitívan (0,7, illetve 0,2 százalékponttal). Az ipar teljesítménye 0,7, az építőiparé 0,2 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal növelte a GDP-t, a mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a bruttó hazai termék alakulására.
Mi a helyzet a másik oldalon?
A felhasználási oldalon belül a háztartások tényleges fogyasztása 2,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene minden csoportban nőtt: a tartós termékek esetében 8,9, a féltartósok esetében 1,7, a nem tartósok esetében 3,7, a szolgáltatások esetében pedig 3,9 százalékkal.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,6 százalékkal esett vissza, míg a közösségi fogyasztásé 7,3 százalékkal nagyobb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,7 százalékkal alacsonyabb lett. Összességében a végső fogyasztás 3 százalékkal emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás az első negyedévben 10,1 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké mérséklődött. A bruttó felhalmozás 10,3 százalékkal zuhant az előző év azonos időszakához mérten. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az első negyedévben összességében 0,4 százalékkal bővült.
