A törvényhozás alsóházának épülete körül már napokkal korábban biztonsági kordont vont a rendőrség és korlátozta az átmenő forgalmat, hogy távol tartsa a katalán amnesztiatörvény ellen csaknem két hete tüntetők tömegét. Az ülés kezdetén a parlament bejáratától több száz méterre felállított kordonok mögött a hatóságok szerint mintegy 700 tiltakozó gyűlt össze nemzeti színű zászlókkal.
"Spanyolország nevében, Spanyolország érdekében, a spanyolok közötti egyetértésért amnesztiát adunk a katalán függetlenségi folyamat során vádemelés alá vont személyeknek. Ez egy olyan intézkedés, amelyet a katalán társadalom jelentős része kért, és amelyet politikai képviselőinek 80 százaléka, valamint az ülésteremben jelenlévő erők többsége jóváhagyott" - fogalmazott miniszterelnök-jelölti programbeszédében Pedro Sánchez.
A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára, ügyvivő miniszterelnök hangsúlyozta: az egységes Spanyolország jobb, virágzóbb, erősebb, amelyet nem "kényszerrel és társadalmi feszültséggel" kívánnak elérni, mint korábbi kormányzása idején a konzervatív Néppárt (PP).
"A párbeszéd, a nagylelkűség és a megbocsátás segített begyógyítani a sebeket. Célunk, hogy továbbra is alkalmazzuk" - jelentette ki.
Pedro Sánchez hangsúlyozta: a pártja által benyújtott jogszabály teljesen törvényes és összhangban van az alkotmánnyal, amnesztiára pedig más országokban is van példa.
Beszédében a szocialista vezető bírálta a spanyol ellenzéki jobboldali pártokat, amelyek szavai szerint haragot és gyűlöltet terjesztve, társadalmi dühöt szítva használják ki a lakosság egy részének félelmeit.
Kritikával illette a "hagyományos jobboldalt", amely "útitársként áldását adta" a szélsőjobboldalra, és megnyitotta előtte a kormányzás lehetőségének ajtaját. Ezek a pártok az elmúlt évtizedben megkétszerezték a szavazataikat Európában - jegyezte meg.
Pedro Sánchez programjának elemeit ismertetve kiemelte: a haladás útját kínálja, és egyetlen célja a spanyolok életének javítása, előmozdítva az európai értékeket és a pluralitásról folytatott párbeszédet.
"Még teljesebb életet biztosítani állampolgárainknak több és jobb munkahellyel, több és jobb közszolgáltatással, több megfizethető lakhatási lehetőséggel, nagyobb fenntarthatósággal, nagyobb egyenlőséggel, nagyobb területi kohézióval, több együttéléssel és több Európával" - fogalmazott.
Több könnyítés jöhet
Tervezett intézkedésként bejelentette a többi közt az élelmiszerek jelenleg érvényes kedvezményes általános forgalmi adójának fenntartását a következő fél évben, ingyenes tömegközlekedés biztosítását a kis-, és fiatalkorúak számára, valamint a munkanélkülieknek, továbbá a munkaidő csökkentését heti 37,5 órára.
Növelni kívánja emellett a lakhatási támogatás összegét, a szociális bérlakások számát, a fizetett szülési szabadságot 20 hétre mindkét szülő esetében, és csökkenteni az egészségügyi várólisták hosszát, valamint a területi egyenlőtlenségeket, hogy 30 percen belül minden egyes településről elérhetők legyenek az alapvető közszolgáltatások.
Pedro Sánchez újbóli kormányfővé választása esetére elkötelezte magát Palesztina önálló államként elismerése mellett, amelyet a palesztin nép által jogosan követelt igénynek és a fennálló konfliktus megoldásának nevezett.
Izraellel vannak
Azonnali tűzszünetre szólította fel Izraelt elítélve a "palesztinok válogatás nélküli gyilkolását" Gázában és Ciszjordániában. Hangsúlyozta azt is, hogy ugyanakkor Spanyolország "Izraellel van" az október 7-én elszenvedett terrortámadás elutasításában és megválaszolásában.
A spanyol parlament a miniszterelnök-választási vitát követően csütörtökön szavaz a jelöltről, aki saját pártján kívül hét másik parlamenti erő támogatásával 179 igen szavazatra számíthat, így várhatóan már a szavazás első köre eredményes lehet.
A szocialisták a katalán amnesztiáról szóló törvényjavaslatnak köszönhetően szerezték meg a spanyol parlament katalán függetlenségi pártjainak támogatását Pedro Sánchez újraválasztásához, akit október elején kért fel a posztra IV. Fülöp király, miután a júliusi általános választásokon győztes konzervatív Néppárt (PP) elnöke nem kapta meg a törvényhozás támogatását.
(MTI)
A január 20-án hivatalba lépő amerikai elnök tényleg véget akar vetni az ukrajnai háborúnak. 
