„Követeljük, hogy most és mindörökre fejeződjön be ez az előre eltervezett népirtás, a palesztin néppel szembeni etnikai tisztogatás, amit Izrael állam követ el,” mondta Ione Belarra, a spanyol kormány szociális ügyi minisztere tegnap Madridban egy palesztin párti tüntetésen.

Súlyos vádak

A spanyol miniszter úgy véli, hogy az európai vezetők – beleértve a spanyol kormányfőt is – nem képesek megérteni a gázai válság súlyosságát.

Szerinte Európának sürgősen cselekednie kell a gázai civilek védelmében, és „nagyon nagy árat fog fizetni a képmutatásért” – miközben állandóan az emberi jogokról beszél, most, hogy ki kellene állni értük, semmit sem tesz.

Az EU álláspontja – mint fogalmazott – „alá van rendelve” az Egyesült Államok és Izrael érdekeinek.

Ione Belarra, aki a baloldali Podemos főtitkára is egyben, egyúttal azt követelte, hogy függesszék fel a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, vezessenek be gazdasági szankciókat és fegyverembargót, Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, aki „háborús bűnös”, pedig állítsák Nemzetközi Büntetőbíróság elé. Szerinte nem szabad hallgatni és ezáltal bűnrészessé válni. A Hamász terrortámadásairól nem beszélt tegnap – ezzel kapcsolatban korábban jelezte, hogy elutasítja az erőszak minden formáját.

Mindezzel szöges ellentétben áll Szijjártó Péter álláspontja, aki múlt héten az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése előtt azt mondta: „terrortámadást követtek el Izrael ellen, ezért ami jelenleg zajlik, az terrorellenes harc, és az egész világ érdeke, hogy ez sikerre vezessen.”

A külgazdasági és külügyminiszter az ülés nyílt vitáján arról beszélt, hogy a zsidó államnak „igenis joga van az önvédelemre” – kiállva ezzel az izraeli hadsereg gázai hadműveletei mellett.

Az izraeli blokád és a bombázások miatt kialakult súlyos humanitárius helyzetről, a sok ezer nő és gyerek áldozatról akkor és azóta sem ejtett szót, a gázai bombázások leállítását célzó, tűzszünetre felhívó demonstrációkat pedig terror párti tüntetéseknek nevezte.                  

Bár Ione Belarra álláspontja nem  tekinthető a spanyol kormány hivatalos álláspontjának, az elmúlt hetekben a spanyol kormány több tagja is számos kritikával illette Izrael hadműveleteit és blokádját.

Pedro Sanchez spanyol kormányfő a múlt heti EU-csúcson elítélte a Hamász terrortámadását, és elismerte Izrael jogát az önvédelemre, de azt is mondta, hogy be kell tartani a nemzetközi, különösen a humanitárius jogot. Kitért a „palesztin civilek halálára és szenvedésére,” a „humanitárius katasztrófára”, és „azonnali humanitárius tűzszünetre” hívott fel annak érdekében, hogy a segélyek  folyamatosan és megfelelő mértékben jussanak el a palesztinokhoz.

Szakadás az EU-ban

A magyar és a spanyol álláspont közötti óriási különbség persze csak egy példa – ugyanakkor jól érzékelteti, mekkora eltérés van a közel-keleti háború megítélésében egyes uniós tagországok között. És ezt jelzi az ENSZ-közgyűlés tűzszüneti felhívásról szóló, múlt pénteki szavazása is.

Az EU-tagországok közül nyolc szavazott igennel (Belgium, Franciaország, Írország, Luxemburg, Málta, Portugália, Spanyolország és Szlovénia), 15 tartózkodott (Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Olaszország, Románia, Svédország és Szlovákia) négy pedig elutasította azt (Ausztria, Csehország, Horvátország és Magyarország).

A jogilag nem kötelező érvényű, politikailag ugyanakkor fajsúlyos határozatot összességében nagy többséggel, 120 igen szavazat, 45 tartózkodás és 14 nem szavazat mellett fogadta el a közgyűlés.

A dokumentum, amely „megszálló erőnek” nevezi Izraelt, “azonnali, tartós és fenntartható tűzszünetre” szólítja fel a zsidó államot és a Gázai övezetet uraló Hamászt, követeli a civilek és a segélyszervezetek dolgozóinak védelmét, a nemzetközi humanitárius és emberi jogok betartását, valamint a segélyek akadály nélküli bejutását a blokád alatt tartott övezetbe. Egyúttal arra szólítja fel Izraelt, hogy vonja vissza Észak-Gáza teljes kiürítésére vonatkozó felhívását.

Paczolay Máté külügyi szóvivő lapunknak közleményben azzal indokolta a határozat elutasítását, hogy az „nem volt kellően kiegyensúlyozott”, és „több kiemelten fontos elem hiányzott a szövegből.” Szerinte a határozat „nem ítélte el a Hamász október 7-i  terrortámadását, nem szólított fel a több mint 200 túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására és nem erősítette meg az államok önvédelemhez való jogát.”

Bár a határozat valóban nem említi név szerint a Hamászt, ugyanakkor egyértelműen utal rá, hiszen – mint az ENSZ honlapján elérhető dokumentumból kiderül – felszólít „minden, illegálisan fogva tartott civil azonnali és feltételek nélküli szabadon bocsátására”. (António Guterres ENSZ-főtitkár pedig már október hetedikén, tehát a támadás napján „a leghatározottabban elítélte” a Hamász terrorját, a világ számos vezetőjéhez hasonlóan.)

Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete „gyalázatos napról” beszélt a döntés kapcsán, szerinte az ENSZ-nek már semmilyen legitimitása sincs. Nicolas de Rivière, Franciaország ENSZ-nagykövete ugyanakkor a gázai áldozatokra utalva azzal indokolta a határozat megszavazását, hogy „semmi sem igazolja civilek legyilkolását”.

Visszatérve az EU-ra: az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanács a múlt heti EU-csúcsot lezáró következtetéseiben elítéli a Hamász terrortámadását, és hangsúlyozza Izrael jogát az önvédelemhez. Ugyanakkor „a legmélyebb aggodalmát fejezi ki a gázai humanitárius helyzet romlása miatt”, és a humanitárius segély bejutásának biztosítására, valamint humanitárius célú "szünetekre”  szólít fel – Spanyolország tűzszüneti felszólítást célzó javaslatát végül nem fogadták el.

A Politico értesülései szerint a Tanács döntést megelőző ülése olyan bizalmas volt, hogy még mobiltelefonokat sem lehetett bevinni a terembe.

A konszenzus csak hosszas viták és tárgyalások után jött létre, ráadásul törékeny, és csak rövid ideig tarthat tekintettel arra, hogy az izraeli hadsereg szárazföldi offenzívára is készül. (Ez azóta meg is kezdődött.) 

Háborús bűnök

Az október 7-én kiújult izraeli-palesztin konfliktusban a Hamász terrortámadásaiban több mint 1400 izraeli halt meg, több mint 200-at túszul ejtettek. Az ezt követő izraeli légicsapásokban több mint 8300 palesztin vesztette életét eddig, mintegy kétharmaduk nő és gyerek.

Az elmúlt napokban az izraeli hadsereg fokozta a légitámadásokat, valamint megindította a szárazföldi offenzívát a Hamász ellen, ami feltehetően jelentősen növeli majd a civil áldozatok számát. A humanitárius vészhelyzetet súlyosbítja a még csak részben feloldott izraeli blokád – az övezetbe továbbra sem jut be megfelelő mennyiségű segély.

Nemzetközi emberi jogi szervezetek, a Human Rights Watch és az Amnesty International értékelése szerint a Hamász mellett az izraeli kormány és a hadsereg is háborús bűnöket követ el.

António Guterres ENSZ-főtitkár – amellett, hogy ismételten  elítélte a Hamász terrorját – pedig múlt héten azt mondta:  Gázában „a nemzetközi emberi jog egyértelmű megsértésének” vagyunk a tanúi, a Hamász terrortámadásai pedig „nem igazolhatják a palesztin emberek kollektív büntetését.”