6p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Civilek, köztük nők és gyerekek legyilkolása semmivel sem indokolható – akár izraeliekről, akár palesztinokról van szó. A médiának mindkettőről azonos súllyal kellene beszélnie – az izraeli ellencsapások és blokád okozta humanitárius katasztrófáról éppúgy, mint a Hamász-terroristák vérengzéséről. Az a média vagy politikus, amely vagy aki egyikről „elfeledkezik”, nem méltó a bizalomra. Nagyító alatt ezúttal az izraeli-palesztin válság.

Október hetedikén újabb véres konfliktus robbant ki – pontosabban érkezett újabb fejezetéhez – a világban: a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több ezer rakétát lőtt ki Izraelre a Gázai övezetből, terroristái pedig a határon áttörve öldöklésbe kezdtek egy zenei fesztiválon, valamint a közeli zsidó településeken. Az erőszaknak több mint 1400 ember esett áldozatul, 200 embert túszul ejtettek.  

Az erőszak spirálja

Válaszul a szélsőjobboldali Netanjahu-kormány megtorlást indított, és bombák ezreit dobta le a Gázai övezetre és azon belül Gázavárosra. Bár az akció célja hivatalosan a Hamász kiiktatása, a gyakorlatban lakóépületek is célponttá váltak – helyszíni beszámolók szerint a városokban egyetlen biztonságos hely sem maradt mára. A légicsapásokban több mint 2800-an vesztették életüket, mintegy harmaduk gyerek.

Ezzel egyidőben az izraeli kormány teljes blokádot hirdetett az övezetre, elvágva azt a víztől, az élelemtől, az áramtól és az üzemanyagtól. Ezt ígérete szerint csak akkor oldja fel, ha a Hamász elengedi a túszokat. A terrorszervezet erre nem hajlandó.

Izrael egyúttal 1,1 millió embert szólított fel arra, hogy „saját biztonsága érdekében” távozzon az övezet északi részéből délre.

Palesztin családok menekülnek Gázavárosból az izraeli légicsapások elől  2023. október 13-án. Fotó: EPA/MOHAMMED SABER
Palesztin családok menekülnek Gázavárosból az izraeli légicsapások elől 2023. október 13-án. Fotó: EPA/MOHAMMED SABER

A bombázások és a blokád összességében példátlan méretű humanitárius krízist okoznak. Az ENSZ és nemzetközi segélyszervezetek napok óta folyamatosan figyelmeztetnek, hogy emberek tömegei – a Gázai övezetben 2,3 millióan élnek – maradhatnak élelem és víz nélkül. Az ENSZ mai közlése szerint a gázai kórházak többsége már nem működik, víz hiányában pedig az emberek hamarosan elkezdenek meghalni.   

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a napokban közölte, hogy mindkét fél elkövetett háborús bűnöket október 7-e óta.  

Ennyi a történet dióhéjban – valójában persze ennél sokkal több, hiszen a konfliktus gyökerei ennél jóval messzebbre nyúlnak vissza.

Korszakos traumák

Szintén csak címszavakban: az egyik oldalon ott van Izrael, amelynek joga van az önvédelemhez, és amelynek nyilván nehéz olyan szomszéd mellett élni, amelynek egyes szervezetei az elpusztítására törnek, és többek között évtizedek óta lövik rakétákkal. 

Ráadásul a zsidó állam az egyetlen európai értelemben vett demokratikus ország a térségben, amelynek demokráciára csak nyomokban emlékeztető arab országok gyűrűjében kell garanciát találnia a túlélésre. Ezt a garanciát pedig alapvetően úgy hívják, hogy Egyesült Államok. Gondoljunk csak bele, őrült helyzet.            

A másik oldalon pedig ott vannak a palesztinok, akik szerint mindennek az oka az izraeli megszállás és elnyomás. Tény, hogy Izrael 1948 óta egymás után foglalt el területeket háborúval a még meg sem született Palesztina kárára, valamint az ENSZ-határozatokat figyelmen kívül hagyva, évtizedek óta folytatja a zsidó telepek bővítését a megszállt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.

A Hamász hatalomra kerülése, 2007 óta pedig blokád alatt tartja a Gázai övezetet – aki oda született, az nem vagy csak kivételes esetben hagyhatja el a 41 kilométer hosszú, 6-12 kilométer széles földsávot. Gondoljunk csak bele, hogy milyen lenne, ha életünket egy Budapestnél kisebb területen kellene leélnünk! Szintén őrület.   

És akkor most, kedves olvasó,  tegye fel magának a kérdést: tudta-e Ön mindezt a konfliktusról? Megkapta-e a hazai vagy külföldi sajtótól azt a sokrétű, az okokra és az előzményekre is kitérő, mindkét oldal szenvedéseit és szempontjait bemutató tájékoztatást, amely ilyenkor elvárható lenne? Vagy csak szűrt információk jutottak el Önhöz, amelyek az egyik vagy másik oldal érveire és sérelmeire koncentrálnak, a másikét pedig bagatellizálják?  

Kollektív büntetés

Az természetes, hogy a Hamász terrorját követően a nemzetközi politika és a nyugati média teljes mellszélességgel Izrael mellé állt. Azt hangoztatták – nyilván jogosan –, hogy a terror semmivel sem indokolható, a zsidó államnak pedig joga van az önvédelemhez.

Az izraeli ellencsapás és blokád nyomán kibontakozó humanitárius krízis miatt azonban egyre több nyugati és nem nyugati vezető emelte fel szavát a Gázai övezetben élő civilek védelmében, burkoltan vagy nyíltan utalva arra, hogy háborúban is tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, és Izraelnek sincs joga a kollektív bűnösség elvét alkalmazni – különösen egy olyan övezetben, amely lakosságának mintegy fele 18 év alatti.

Izrael „túl messzire megy” Gázában, az ártatlan civileket nem lehet „járulékos kárnak” tekinteni, mondta például Humza Yousaf, Skócia miniszterelnöke. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap már arról beszélt, hogy a gázai palesztinoknak most humanitárius segítségre van szükségük, és „nem szabad, hogy ők fizessék meg a Hamász barbarizmusának az árát”. Egyúttal bejelentette a Gázai övezetben élőknek szánt segélyek megtriplázását. Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig önuralomra kérte az izraeli vezetést – és a sort még hosszan lehetne folytatni.

A felsorolásból sajnos hiányzik a magyar kormány: miközben Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Izraelt ért terrortámadást azonnal és határozottan elítélte, addig a gázai civilek védelme érdekében már „elfelejtett” szót emelni.

Keresztény értékrendjüket a jelek szerint nem zavarja palesztin nők és gyerekek tömeges, erőszakos halála.

És a magyar ellenzék vezetői is csak hallgatnak, ha utóbbiakról van szó, szemben például a brit Munkáspárt egykori vezérével, Jeremy Corbynnel, aki a hétvégén Londonban egy tüntetésen kiállt a gázai civilek mellett (ott, ellentétben Budapesttel, nem tiltották be a palesztinok melletti megmozdulásokat). Hát itt tart ma a hazai közélet.

Katasztrófa szélén

Persze ne legyünk naivak: a politika sokszor mocskos dolog, a humanitárius és morális szempontokat pedig számtalan alkalommal felülírja a reálpolitika és a nagyhatalmi érdekek.

Most viszont egy 21. században példátlan méretű humanitárius katasztrófa szélén állunk, amire nem lehet indok semmi – még a Hamász elképesztő brutalitása sem. Nem szabad  visszabombázni a kőkorszakba egy olyan térséget, ahol a lakosság fele gyerek.  

Civilek tömeges legyilkolásánál nem hallgathatunk, akár izraeliekről, akár palesztinokról van szó – az élethez való jog mindenek feletti és mindenkit megillet. 

Nagyító rovatunk többi cikkét itt olvashatják. Arról, hogyan élik meg mindezt az izraeliek, pedig itt írtunk:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Ezer nap háború – túszul ejtett társadalmak és újratöltött darwinizmus
Wéber Balázs | 2024. november 19. 18:39
Bár az ukrajnai totális háború már ezer napja folyik, a megoldáshoz ez idő alatt egy jottányit sem kerültünk közelebb. Sőt, eszkalálódik a helyzet: kedden már a nukleáris válaszcsapás lehetősége is az asztalra került. A geopolitikai játszmák túszul ejtették a társadalmakat, a darwinizmus elve mindent visz. Nagyító alatt ezúttal egy elfajult konfliktus.
Szubjektív Felhőtlen rettegés a fáraó átkától
Valkai Nikoletta | 2024. november 16. 05:44
Miután az esős októberben végre leléptünk Magyarországról, három dolgot nem láttunk egy héten keresztül. Az egyik a felhő. A másik kettő ennél jóval kézzelfoghatóbb, de ezekből sincs Egyiptom turisztikai fővárosában, Hurghadában. Mi változott az északkelet-afrikai országban néhány év alatt, és mi maradt szinte ugyanúgy az ókori birodalom óta? A Világjáróban hat év után visszatértünk oda, ahol a félelem egyvalami miatt ismét úgy lengett körül minket, mint az állandóan fújó szél a Vörös-tenger felől. 
Szubjektív „Mindenkit kicsinálnak” – dübörög a Magyar Pétert Lejárató Hadművelet – Ez Viszont Privát
Izsó Márton – Juhász Gábor – Litván Dániel – Vég Márton – Wéber Balázs | 2024. november 15. 18:46
Titokban hangfelvételt készítettek Magyarország legnagyobb ellenzéki pártjának a vezetőjéről, a hanganyagokat pedig éppen akkor hozták nyilvánosságra, amikor a Tisza Párt népszerűségben már kezdte megelőzni a Fideszt – egyelőre ennyit lehet biztosan elmondani a héten kipattant lehallgatási botrányról. A Tisza Párt elnöke persze, úgy tűnik, maga is hibázott, amit a kormánypárt kíméletlenül kihasznál. Mindeközben arról alig esik szó, hogy a liszt 45, a tojás pedig 26 százalékkal drágult egy év alatt, és szegények tömegei kukáznak 50 forintos üvegek után kutatva – Magyarország, 2024.
Szubjektív A kínai hadsereg stratégiai terve Trump kihívásaira
Káncz Csaba | 2024. november 10. 10:47
A kínai hadsereg belső jelentése szerint az ukrán konfliktus lezárását követően az USA és Oroszország kapcsolataiban jelentős átrendeződés következhet be, amely az ellentétből partnerséggé válhat. A hadsereg a politikai vezetésnek a 2025 és 2027 közötti stratégiai ablak kihasználását ajánlja, amelyet optimálisnak tartanak „a tajvani kérdés rendezésére”. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív Fürdőzés az árvizek szomszédságában – egy andalúziai nyaralás elviselhetetlen könnyűsége
Litván Dániel | 2024. november 9. 06:13
Érezheti jól magát az ember egy szörnyű tragédia szomszédságában? A Világjáró kényelmetlen, de nem kellemetlen közelségbe került a spanyolországi árvizekhez, miközben Andalúziát járta. Véres örökség, természetpusztítás, balzsamos őszben sütkérező német nyugdíjasok, gyomorszájra támadó katedrálisok, lágyan csobbanó hullámok – furcsa gondolatok egy túl jól sikerült nyaralásról.
Szubjektív Orbán Viktor fényt lát az alagút végén, de Trump győzelme a mozdony lámpája – Ez Viszont Privát
Bozsó Péter - Juhász Gábor - Izsó Márton - Kovács-Angel Marianna - Litván Dániel | 2024. november 8. 19:13
Felfoghatatlan, mégis érthető Donald Trump fölényes győzelme? De ha így van, akkor Orbán Viktornak nem örülnie kéne annak, ami Amerikában történt, hanem félnie attól, hogy abba bukhat bele, ami Harris vesztét okozta. És mi a helyzet Magyar Péter dombóvári meghátrálásával, különösen a Tisza fölényes vezetését mérő kutatás tükrében? E témákról is szó esett az Ez Viszont Privát 26. adásában, amelyben Bózsó Péter, Kovács-Angel Marianna és Litván Dániel beszélgettek.
Szubjektív Joe Biden menjen nyugdíjba! Kulcsfontosságú évek várnak Amerikára
Kollár Dóra | 2024. november 8. 15:21
Az amerikai választás végeredménye útkeresési válságba taszítja a Demokrata Pártot. Jegyzet.
Szubjektív Trump vagy Harris? És ki a magyar megfelelőjük? — járókelőket kérdeztünk
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2024. november 5. 10:45
Kire szavazna az utca embere az amerikai elnökválasztáson, és miért? Melyik jelölt jobb Magyarországnak? A hazai politikában ki lehet Donald Trump és Kamala Harris? Magyar Péter melyik jelölthöz áll közelebb?
Szubjektív Nem szeretek személyesen ügyet intézni, most is ötödszörre sikerült időpontot találni – az utca emberét kérdeztük
Dobos Zoltán - Izsó Márton | 2024. november 2. 09:39
Egyre több lehetőség nyílik online intézni hivatalos ügyeinket, azonban ehhez hamarosan elengedhetetlen lesz az okostelefon. Most viszont arra voltunk kíváncsiak, az emberek mennyire ragaszkodnak a személyes ügyintézéshez. Az utca embere sorozatunkban azt is megkérdeztük, mi lesz azokkal, akiknek vagy nincs okoseszközük, vagy nem tudják azt kezelni. Videó.
Szubjektív Barangolás a holtak birodalmában, Párizstól Stockholmig
Elek Lenke | 2024. november 2. 05:46
Kinek jut eszébe huszonévesen külföldön temetőket látogatni? Senkinek. Mint ahogy az elmúlás sem. A temetői turistáskodáshoz meg kell érni. De ennek is eljön az ideje. A Világjáró ezúttal világhíres temetőkben tett vizitjeit idézi fel.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG