6p

Hamarabb hazahozná az uniós pénzeket egy Tisza-kormány, mint az Orbán-kormány?
Maradt még szövetségese Magyarországnak Európában?

Online Klasszis Klub élőben Szent-Iványi Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves külpolitikai szakértőt!

2025. július 30. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Civilek, köztük nők és gyerekek legyilkolása semmivel sem indokolható – akár izraeliekről, akár palesztinokról van szó. A médiának mindkettőről azonos súllyal kellene beszélnie – az izraeli ellencsapások és blokád okozta humanitárius katasztrófáról éppúgy, mint a Hamász-terroristák vérengzéséről. Az a média vagy politikus, amely vagy aki egyikről „elfeledkezik”, nem méltó a bizalomra. Nagyító alatt ezúttal az izraeli-palesztin válság.

Október hetedikén újabb véres konfliktus robbant ki – pontosabban érkezett újabb fejezetéhez – a világban: a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több ezer rakétát lőtt ki Izraelre a Gázai övezetből, terroristái pedig a határon áttörve öldöklésbe kezdtek egy zenei fesztiválon, valamint a közeli zsidó településeken. Az erőszaknak több mint 1400 ember esett áldozatul, 200 embert túszul ejtettek.  

Az erőszak spirálja

Válaszul a szélsőjobboldali Netanjahu-kormány megtorlást indított, és bombák ezreit dobta le a Gázai övezetre és azon belül Gázavárosra. Bár az akció célja hivatalosan a Hamász kiiktatása, a gyakorlatban lakóépületek is célponttá váltak – helyszíni beszámolók szerint a városokban egyetlen biztonságos hely sem maradt mára. A légicsapásokban több mint 2800-an vesztették életüket, mintegy harmaduk gyerek.

Ezzel egyidőben az izraeli kormány teljes blokádot hirdetett az övezetre, elvágva azt a víztől, az élelemtől, az áramtól és az üzemanyagtól. Ezt ígérete szerint csak akkor oldja fel, ha a Hamász elengedi a túszokat. A terrorszervezet erre nem hajlandó.

Izrael egyúttal 1,1 millió embert szólított fel arra, hogy „saját biztonsága érdekében” távozzon az övezet északi részéből délre.

Palesztin családok menekülnek Gázavárosból az izraeli légicsapások elől  2023. október 13-án. Fotó: EPA/MOHAMMED SABER
Palesztin családok menekülnek Gázavárosból az izraeli légicsapások elől 2023. október 13-án. Fotó: EPA/MOHAMMED SABER

A bombázások és a blokád összességében példátlan méretű humanitárius krízist okoznak. Az ENSZ és nemzetközi segélyszervezetek napok óta folyamatosan figyelmeztetnek, hogy emberek tömegei – a Gázai övezetben 2,3 millióan élnek – maradhatnak élelem és víz nélkül. Az ENSZ mai közlése szerint a gázai kórházak többsége már nem működik, víz hiányában pedig az emberek hamarosan elkezdenek meghalni.   

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a napokban közölte, hogy mindkét fél elkövetett háborús bűnöket október 7-e óta.  

Ennyi a történet dióhéjban – valójában persze ennél sokkal több, hiszen a konfliktus gyökerei ennél jóval messzebbre nyúlnak vissza.

Korszakos traumák

Szintén csak címszavakban: az egyik oldalon ott van Izrael, amelynek joga van az önvédelemhez, és amelynek nyilván nehéz olyan szomszéd mellett élni, amelynek egyes szervezetei az elpusztítására törnek, és többek között évtizedek óta lövik rakétákkal. 

Ráadásul a zsidó állam az egyetlen európai értelemben vett demokratikus ország a térségben, amelynek demokráciára csak nyomokban emlékeztető arab országok gyűrűjében kell garanciát találnia a túlélésre. Ezt a garanciát pedig alapvetően úgy hívják, hogy Egyesült Államok. Gondoljunk csak bele, őrült helyzet.            

A másik oldalon pedig ott vannak a palesztinok, akik szerint mindennek az oka az izraeli megszállás és elnyomás. Tény, hogy Izrael 1948 óta egymás után foglalt el területeket háborúval a még meg sem született Palesztina kárára, valamint az ENSZ-határozatokat figyelmen kívül hagyva, évtizedek óta folytatja a zsidó telepek bővítését a megszállt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.

A Hamász hatalomra kerülése, 2007 óta pedig blokád alatt tartja a Gázai övezetet – aki oda született, az nem vagy csak kivételes esetben hagyhatja el a 41 kilométer hosszú, 6-12 kilométer széles földsávot. Gondoljunk csak bele, hogy milyen lenne, ha életünket egy Budapestnél kisebb területen kellene leélnünk! Szintén őrület.   

És akkor most, kedves olvasó,  tegye fel magának a kérdést: tudta-e Ön mindezt a konfliktusról? Megkapta-e a hazai vagy külföldi sajtótól azt a sokrétű, az okokra és az előzményekre is kitérő, mindkét oldal szenvedéseit és szempontjait bemutató tájékoztatást, amely ilyenkor elvárható lenne? Vagy csak szűrt információk jutottak el Önhöz, amelyek az egyik vagy másik oldal érveire és sérelmeire koncentrálnak, a másikét pedig bagatellizálják?  

Kollektív büntetés

Az természetes, hogy a Hamász terrorját követően a nemzetközi politika és a nyugati média teljes mellszélességgel Izrael mellé állt. Azt hangoztatták – nyilván jogosan –, hogy a terror semmivel sem indokolható, a zsidó államnak pedig joga van az önvédelemhez.

Az izraeli ellencsapás és blokád nyomán kibontakozó humanitárius krízis miatt azonban egyre több nyugati és nem nyugati vezető emelte fel szavát a Gázai övezetben élő civilek védelmében, burkoltan vagy nyíltan utalva arra, hogy háborúban is tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, és Izraelnek sincs joga a kollektív bűnösség elvét alkalmazni – különösen egy olyan övezetben, amely lakosságának mintegy fele 18 év alatti.

Izrael „túl messzire megy” Gázában, az ártatlan civileket nem lehet „járulékos kárnak” tekinteni, mondta például Humza Yousaf, Skócia miniszterelnöke. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap már arról beszélt, hogy a gázai palesztinoknak most humanitárius segítségre van szükségük, és „nem szabad, hogy ők fizessék meg a Hamász barbarizmusának az árát”. Egyúttal bejelentette a Gázai övezetben élőknek szánt segélyek megtriplázását. Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig önuralomra kérte az izraeli vezetést – és a sort még hosszan lehetne folytatni.

A felsorolásból sajnos hiányzik a magyar kormány: miközben Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Izraelt ért terrortámadást azonnal és határozottan elítélte, addig a gázai civilek védelme érdekében már „elfelejtett” szót emelni.

Keresztény értékrendjüket a jelek szerint nem zavarja palesztin nők és gyerekek tömeges, erőszakos halála.

És a magyar ellenzék vezetői is csak hallgatnak, ha utóbbiakról van szó, szemben például a brit Munkáspárt egykori vezérével, Jeremy Corbynnel, aki a hétvégén Londonban egy tüntetésen kiállt a gázai civilek mellett (ott, ellentétben Budapesttel, nem tiltották be a palesztinok melletti megmozdulásokat). Hát itt tart ma a hazai közélet.

Katasztrófa szélén

Persze ne legyünk naivak: a politika sokszor mocskos dolog, a humanitárius és morális szempontokat pedig számtalan alkalommal felülírja a reálpolitika és a nagyhatalmi érdekek.

Most viszont egy 21. században példátlan méretű humanitárius katasztrófa szélén állunk, amire nem lehet indok semmi – még a Hamász elképesztő brutalitása sem. Nem szabad  visszabombázni a kőkorszakba egy olyan térséget, ahol a lakosság fele gyerek.  

Civilek tömeges legyilkolásánál nem hallgathatunk, akár izraeliekről, akár palesztinokról van szó – az élethez való jog mindenek feletti és mindenkit megillet. 

Nagyító rovatunk többi cikkét itt olvashatják. Arról, hogyan élik meg mindezt az izraeliek, pedig itt írtunk:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Orbán Viktor nekem olyan mint egy fiútestvér – az utca embere a fapados politikusról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. július 26. 12:16
Orbán Viktor nemrég fapados repülőjáraton utazott, így akár az utca embere is találkozhatott vele. Magyar Péter az országot járja, így vele is találkozhatnak. Járókelőket kérdeztünk arról, hogy vajon mit mondanának e két politikusnak, és mit kérdeznének tőlük. Vajon van-e az utca embere számára ideális, vagy legalább elég jó politikus? Mindezt megtudható a kérdésekre adott válaszokból.
Szubjektív Az adriai falucska, ahol a legjobb dolog, hogy nincs semmi
Dobos Zoltán | 2025. július 26. 06:01
Klenovica halászfaluból lett üdülőfalu, egyik végéből negyed óra alatt át lehet menni a másikba. Minden csendes és nyugodt, de ottjártunkkor épp belecsöppentünk egy templombúcsúba és falunapba. Nem bántuk meg. A Világjáró e heti állomása egy falucska a Kvarner-öbölben.
Szubjektív Orbán Viktor már Mészáros Lőrincnek sem parancsol? Helyzet van – Ez Viszont Privát
Bozsó Péter – Kovács-Angel Marianna – Litván Dániel | 2025. július 25. 18:31
Már a miniszterelnök is arról beszélt, hogy a jövő évi választásokon a Fidesz győzelme nem garantált. Mit tesz ebben a helyzetben a kormány? Mire jó, hogy kastélyokat ad át magáncégeknek? Miért nem fogják vissza magukat a kormánybarát szupergazdagok? Mit lehet a színpadon eljátszani? Miért lépett Volodimir Zelenszkij olyat, ami tiltakozáshullámot váltott ki? Erről is beszélgetett, vitatkozott az Ez Viszont Privát e heti adásában Kovács-Angel Marianna felelős szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Litván Dániel újságíró.  
Szubjektív Szardínia: homokos tengerpart tömegturizmus nélkül
Vég Márton | 2025. július 19. 06:01
A Világjáró ezúttal Szardínián járt. Nem véletlenül tartotta itt híres unga-bunga bulijait Silvio Berlusconi.
Szubjektív 106 rendszerváltót keres Magyar Péter, devizahitelből osztogat Orbán Viktor – Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. július 18. 18:35
Egy korábbi kormánypárti fellegvárban, Nagykanizsán tartott a Tisza Párt múlt hétvégén kampányindítónak is beillő kongresszust, amelyen a jelöltállítási procedúráról is lerántotta a leplet. Az eseményen egyik munkatársunk is részt vett. Mit tudtunk meg, és mit nem? Kik azok a szavazók, akik eldönthetik a jövő évi választást? Milyen tartalékai vannak a Fidesznek, és miért váltott hirtelen fapadosra?
Szubjektív Emberek, ébresztő! – az utca embere a jelenlegi helyzetről
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. július 12. 10:43
Járókelőket kérdeztünk arról, hogy az országos választásokra készülődve hogyan látják hazánk helyzetét, milyen kormányra számítanak, és mit szeretnének ettől a kormánytól.
Szubjektív Kék ház, befőttesüvegekkel és szaunával – a Múmin-völgyben kalandoztunk
Elek Lenke | 2025. július 12. 05:46
Először egy stockholmi lakásban találkoztam a múminokkal, ezekkel a hasas, vízilószerű, hosszú farkú állatokkal, egy öblös, hosszú kávénak való bögrén. Később egy reptéri shopban, majd a tamperei múzeumban is láttam őket százával. A korántsem gyermekded, csípős-keserédes humorú északi trollok köré egész élmény- és médiabirodalom épült Skandináviában. A Világjáró ezúttal egy skandináv mesevilágban és annak valóságos helyszínein járt.
Szubjektív Romokban a magyar gazdaság, Dánia felől újabb csattanós pofonok érkezhetnek – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Gáspár András – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton | 2025. július 11. 18:31
Csökken a foglalkoztatottság. Elvették a külföldiek a magyarok munkáját? Mit tehet a NER? Most akkor merre tart a kiskereskedelem? Mitől nő újra az infláció? Mire lesz jó a Tisza párt falusi lapja? Mt várhatunk a dán EU-s elnökségtől? Mit tanulhatunk a demokrata New York-i polgármester-jelölttől?
Szubjektív Putyin tudja, hogy hol van a NATO Achilles-sarka
Káncz Csaba | 2025. július 8. 19:23
Ha az Észak-Atlanti Szövetség nem áll készen arra, hogy megvédje a Suwalki-folyosót, a következő háborút nem Ukrajnában fogják megvívni – hanem az EU területén. A Nagyítóban ezúttal a NATO Achilles-sarkát vesszük górcső alá.
Szubjektív A franciák puszta jóindulatból ennyire bunkók?
Litván Dániel | 2025. július 5. 06:17
A Világjáró ezúttal Korzikán időzött – és rájött, hogy miért is viselkednek sokszor a franciák úgy, ahogy.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG