A házelnök napirendi javaslata alapján az ülés 13 órakor kezdődik. Két, a közelmúltban elhunyt korábbi szocialista képviselőről, Csákabonyi Balázsról és Fazakas Szabolcsról emlékeznek meg, majd a napirend előtti felszólalások következnek. A határozathozatalok ideje alatt várható döntés arról a kormánypárti előterjesztésről, amely a származási helyet is feltüntethetővé tenné a személyi igazolványon, amennyiben az eltér a születési helytől.
A parlamentnek egy kormánypárti és egy ellenzéki mentelmi ügyben is döntenie kell. Boldog István (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztését uniós pályázatok jogellenes befolyásolásának gyanúja miatt indítványozta a legfőbb ügyész, míg a jobbikos Kálló Gergely mentelmi jogáról egy rongálás miatt folyamatban lévő nyomozás miatt kell dönteni. A szavazások után az azonnali kérdésekre és a kérdésekre is két-két óra áll rendelkezésre.
Az Országgyűlés kedden és szerdán összesen tizenegy előterjesztésről tárgyal, ülését pedig húsvét után, április 14-én, kedden fejezi be, amikor a képviselők azonnali kérdéseket és kérdéseket tehetnek fel a kormány tagjainak.
Hány képviselő marad otthon?
A Parlament egyébként alapesetben nem az a munkahely, ahova járványhelyzetben szívesen bejárna az ember: egy légtérben tartózkodik a 199 képviselő (ha mindenki részt vesz az ülésen), plusz az Országgyűlés tisztségviselői, a jelen lévő vendégek, tanácsadók, a személyzet. Ráadásul a képviselők az ülésteremben meglehetősen közel ülnek egymáshoz (még úgy is, hogy átköltöztek a nagyobb felsőházi terembe, ahol kissé szellősebben, egy helyet kihagyva helyezkedhetnek el), és sok köztük az idősebb, veszélyeztetett kategóriába tartozó személy.
Persze amióta bevezették a rendeleti kormányzást, az Országgyűlés (vagy éppen a kormánypártok kétharmada) szerepének fontossága jelentősen csökkent; a kormány rendkívüli felhatalmazás birtokában rendeleti úton felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A rendkívüli felhatalmazás lehetőséget biztosít arra, hogy az ország vezetése zavartalanul biztosítható legyen akkor is, ha az Országgyűlés határozatképtelenné válik - ez akkor következne be, ha a képviselők több mint fele, jelen esetben a 199 képviselőből legalább 100 nem tudna részt venni a parlamenti munkában. Más kérdés, hogy akkor ki tudna véget vetni a rendeleti kormányzásnak: ez ugyanis jelenleg konkrét időbeli korlátozás nélkül van életben, megszüntetéséről az Országgyűlés dönthet - de csak akkor, ha a kormány elérkezettnek látja erre az időt, és szavazást kezdeményez róla.
