Mától rendeleti kormányzás van Magyarországon

Ahogy arról laptársunk beszámolt, a parlament hétfőn adta áldását a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényre. Ennek lényege, hogy a veszélyhelyzet idején a kormány a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozhat az emberek egészsége, a jogbiztonság és a gazdaság stabilitása érdekében. Néhány órával az elfogadását követően Áder János alá is írta a törvényt. A köztársasági elnöki hivatal honlapján olvasható nyilatkozatában az államfő kiemelte: a törvény megfelel az alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható. Ezzel Magyarországon mától életbe lép a rendeleti kormányzás.

Orbán Viktor (középen, a március 23-ai parlamenti felszólalásán) rendeletileg kormányozhat. Fotó: MTI

Nem sokkal éjfél előtt jelent meg a Magyar Közlönyben a törvény, amely:

-  az  élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében március 11-én elrendelt veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg,

- a kormány a veszélyhelyzetben – a  katasztrófavédelemről és a  hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a  nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat

- a kormány rendeleti jogkörét – a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja,

- az Országgyűlés az Alaptörvény alapján felhatalmazza a kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az  Alaptörvény 53.  cikk (1) és (2)  bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát a  veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa,

- az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően a kormány rendeleti jogkörére vonatkozó felhatalmazását visszavonhatja,

- az Országgyűlés a rendelet hatálybalépését követően e törvény hatálybalépéséig március 11-én megalkotott, a veszélyhelyzetet kihirdetett kormányrendeleteket megerősíti,

- a kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az  Országgyűlés ülésén – annak hiányában az  Országgyűlés elnöke és az  országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére – ad tájékoztatást,

- az  Alkotmánybíróság elnöke és a főtitkára gondoskodik az  Alkotmánybíróság veszélyhelyzetben történő folyamatos működéséről, és megteszi az  ehhez szükséges szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési intézkedéseket. Az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható. Az elnök a veszélyhelyzetben engedélyezheti az Alkotmánybíróság ügyrendjétől való eltérést,

- a helyi önkormányzat vagy a  nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.,

- a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a  már kitűzött választások elmaradnak. A  kiadott ajánlóíveket a  törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül le kell adni a  választási irodában, amely azokat megsemmisíti. A  ki nem tűzött és az  elmaradt választást a  veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni,

- a veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a  már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak. A  népszavazás kezdeményezéséről, az  európai polgári kezdeményezésről, valamint a  népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény II–IV. Fejezetében meghatározott valamennyi határidő megszakad. A  határidők a  veszélyhelyzet megszűnését követő napon újra kezdődnek. A  ki nem tűzött és az  elmaradt országos és helyi népszavazást a  veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.