|
| Hans-Georg Maassen és Horst Seehofer EPA/FILIP SINGER |
Két hete a magyar sajtóban elsőként számoltunk be a német belső elhárítás elnökének a megengedettnél jóval szorosabb viszonyáról az eurószkeptikus AfD-vel, és érzékeltettük, hogy ez akár alááshatja a Merkel-kormányzat működését is.
Nos, a jelek szerint Merkel inkább elébe megy ennek a válságnak és a Die Welt belső információi szerint már ma ki akarja rúgni a vitatott titkosszolgálati vezetőt, Hans-Georg Maassent. Az elbocsátást megelőzi egy berlini válságtanácskozás, amelyen Merkel (CDU), Horst Seehofer (CSU) belügyminiszter és Andea Nahles SPD vezető vesz részt. Merkel a tervezett kirúgással teljes konfrontációs pályára áll Seehoferrel szemben, ami nem jó ómen a nagykoalíció jelenlegi állapotában.
Mint cica a cérnába
Maassen az utóbbi napokban egymásnak ellentmondó kijelentéseket tett az egész országot lázban tartó augusztusi chemnitzi eseményekkel kapcsolatban, és ezzel sikerült önmagát egy koalíciós vita kellős közepébe navigálnia. A Bild bulvárlapnak nyilatkozva először kétségbe vonta, hogy valóban hajtóvadászat folyt-e a külföldiek után azt követően, hogy a hatóságok szerint két migráns megölt egy németet. Később a Süddeutsche Zeitung értesülése szerint Maassen a Seehofernek írt jelentésében már nem az erről szóló felvétel eredetiségét vonta kétségbe, hanem azt, hogy valóban hajtóvadászatról lehet-e beszélni.
Maassen körül tovább dagadt a botrány, amikor kiderült, hogy átadásuk pillanatában még nem nyilvános adatokat juttatott az AfD-nek az alkotmányvédelmi szerv költségvetéséről és a közveszélyes iszlamistaként nyilvántartott személyekről.
Mint ismeretes, a Willkommenskultur természetes következményeként az utóbbi években megnövekedett a terrorveszély Németországban. Nem csoda hát, hogy míg a belső elhárítás 2015-ben csupán évi 230 millió euróval gazdálkodhatott, ez jövőre a tervek szerint jövőre már 421 millió euróra ugrik.
A német nagykoalíció nyomorúsága
|
| Káncz Csaba |
Seehofer ezidáig nyíltan tartotta a hátát Maassen-nek, az uniópártokkal közösen kormányzó szociáldemokraták (SPD) ragaszkodnak az 55 éves jogász távozásához. Az időzítés főleg azért kellemetlen, mert az egy hónap múlva esedékes bajor választások után lehet, hogy a CSU nem is egy, hanem két koalíciós partnerre szorul, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) pedig a szintén októberi hesseni megméretés előtt ugyancsak meggyengülni látszik. A német nagykoalíció siralmas belső viszonyait jól mutatja, hogy tegnap órákon belül két pártvezetőnek is hangsúlyoznia kellett: a Maassen ügy miatt nem fog összeomlani a koalíció.
Valóban, a német koalíciós kormányzat - fél évvel a kínkeserves megalakulása után - nagyon rossz bőrben van. Ha ma lennének általános választások, a CDU/CSU szövetség a szavazatoknak csupán 30 százalékát hozná el, ami rekordalacsony támogatottsági szint. A lakosság csak a véget nem érő belső vitákat látja, amelyeket nem az életképes demokrácia jeleiként fog fel, hanem a hagyományos politikai centrum szétesési folyamataként.
Miközben a német polgár tradicionális életmódját, biztonságát és a köziskolák színvonalát félti, aközben azt látja, hogy Merkel össze-vissza röpköd a világban szónoklatokat tartani (tegnap éppen Algériában járt). A polgár azt érzi, hogy a nagykoalíció pártjai között nincsen belső kohézió, viszont annál görcsösebben ragaszkodnak a hatalomhoz: Merkel a kancellári pozícióját féltve, Nahles az SPD további hanyatlásától tartva, Seehofer pedig egy történelmi CSU-vereségtől tartva az október 14-i bajor választásokon. Csoda-e ezek után, hogy a vezető német pénzügyi napilap szerint megérett az idő az előrehozott választásokra Németországban?!
Káncz Csaba jegyzete
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) összehívását. 
