A volt francia államfőt (2007-2012) - akit azzal vádolnak, hogy információkért cserébe meg akart vesztegetni egy magas rangú francia bírót - első fokon egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a párizsi büntetőbíróság 2021 márciusában.
A 67 éves exelnök személyesen jelent meg a fellebbviteli per nyitónapján - írja az MTI.
Nicolas Sarkozy ellen több jogi eljárás is folyamatban van, de ez volt az első, amely bírósági szakaszba került, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kellett egy volt köztársasági elnöknek bíróság elé állnia.
A volt államfő telefonját 2014 elején lehallgatták egy nyomozás keretében, amelyet azért indítottak, mert Sarkozy 2007-es győztes elnökválasztási kampánya során állítólag Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől is kapott támogatást. Az egyik ilyen lehallgatott telefonbeszélgetésből kiderült, hogy Gilbert Azibert, a francia semmítőszék egyik magas rangú bírája rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.
A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt, és ezeket a volt államfő sorra megtámadta a semmítőszéken, ahol Azibert ekkor bíróként dolgozott, és akitől a volt államfő információkat szeretett volna megtudni a várható döntésekről.
A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Sarkozy - a felvételek tanúsága szerint az utolsó pillanatban - meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A bizonyítékok szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy az álnéven regisztrált titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség.
Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolta meg, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják. Az ügyvéd és a bíró első fokon ugyanazt a büntetést kapta, mint a volt elnök, de az ügyvédet plusz büntetésként öt évre eltiltották hivatása gyakorlásától.
Nicolas Sarkozy az első fokú perben gyalázatosnak nevezte és tagadta az ellene felhozott vádak mindegyikét. A politikától visszavonult, de a jobboldalon továbbra is befolyásosnak számító volt elnök korábban úgy vélte: politikai ellenfelei az igazságszolgáltatást a lejáratására használják fel.
A volt francia elnök úgy látta: törvénytelen, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben. Az ennek megakadályozására irányuló kereseteit azonban a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is elutasították. Az ügyészség ugyanis a felvételek alapján látta bizonyítottnak a korrupciós szándékot. A fellebbviteli per december 16-án ér véget.
Nagyon sokba kerül a katonai művelet.
