A GDP 100 százaléka fölé nőtt az államadósság Amerikában. Az ország GDP-arányos államadósság-rátája utoljára a második világháború után, 1947-ben haladta meg a hazai összterméket, 1981-re viszont 32,5 százalékra esett. Még 2007-ben is csupán 64,4 százalék volt, majd a pénzügyi és gazdasági világválság hatására elszabadult a mutató.
Az adat meglehetősen kritikus időpontban került nyilvánosságra. A nyáron létrehozott kétpárti kongresszusi bizottságnak ugyanis november 24-ig kell előterjesztenie az adósság csökkentésére vonatkozó javaslatait. A bizottságot akkor hozták létre, amikor az amerikai szenátus és a képviselőház augusztus elején megszavazta az adósságplafon emelését, amivel - ha átmenetileg is - megoldódott a washingtoni kormány fizetésképtelenségével fenyegető belpolitikai válság.
A megállapodás értelmében 2013-ig 2000 milliárd dollárnál nagyobb összeggel emelik meg az adósságplafont. Ezzel párhuzamosan egyezség született egy 10 évre szóló, 1000 milliárd dolláros deficitcsökkentési tervről, amelyet egy további, még jelentősebb megszorítás követ majd. A bizottságnak egy 1500 milliárd dolláros csökkentésre kell stratégiát kidolgoznia. Ha a testületnek nem sikerül teljesítenie ezt a célkitűzést, vagy a kongresszus elveti az elképzeléseit, akkor 1200 milliárd dolláros automatikus csökkentés lép életbe.
A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint Japán GDP-arányos államadósság-rátája 229 százalék, Görögországé 152 százalék, Olaszországé 120, Írországé 114 százalék. Az uniós átlag 82,5, az euróövezet átlaga 88 százalék.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
