Nem szolgálhatunk igazán jó hírekkel az osztrák munkaerőpiacról. A legfrissebb adatok szerint ugyanis szeptemberben is nőtt a munkanélküliség éves összevetésben és 306 624 állástalant tartottak számon, 2,5 százalékkal, azaz mintegy 7,4 ezer fővel többet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor enyhe javulás tapasztalható augusztushoz képest, a nyár utolsó hónapjában még 311 448 fő volt állástalan. A munkanélküliségi ráta éves összevetésben 0,1 százalékponttal, 7,1 százalékra emelkedett, miközben a foglalkoztatottak száma mintegy 8 ezer fővel haladta meg az egy évvel korábbit – derült ki az osztrák foglalkoztatási hivatal, az AMS országos adataiból.
Az Ausztriában dolgozó magyarok munkavállalásáról szóló cikkeinket rendszeresen követő olvasóink megszokhatták, hogy a jellemzően a „sógoroknál” munkát vállaló hazánkfiai esetében a munkaerőpiaci adatok nagyrészt követik az ország egészében zajló folyamatokat. Ez ezúttal azonban máshogy történt.
Mi történt a magyarokkal?
Szeptemberben 2181 fővel esett vissza a határ nyugati oldalán hagyományos munkaszerződéssel dolgozó magyarok száma augusztushoz képest, aminek következtében 131 217-en voltak alkalmazásban. Ez az AMS adatai alapján 1,63 százalékos csökkenést jelentett az egy hónappal korábban mért 133 398-hoz képest. 2025 azonos időszakában, augusztusról szeptemberre ennél enyhébb volt a visszaesés, akkor a magasabb bázis ellenére is csak 1,02 százalékkal csökkent az osztrák munkaerőpiacon szerepet kapó magyarok száma.
A tárca emellett ismét közzétette azoknak a magyaroknak a számát is, akik eltérő jogi helyzetben vállaltak munkát, így például részmunkaidőben foglalkoztatták őket, vagy szabadúszó szerződés keretében dolgoztak:
- szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 182 fő
- részmunkaidőben foglalkoztatottak: 6287 fő
- részmunkaidőben szabadúszó szerződésekkel foglalkoztatottak: 273 fő
- önfoglalkoztatók: 9925 fő (itt a legfrissebb adat augusztusi, de az általános foglalkoztatási tendenciákat figyelembe véve augusztusban feltehetőleg ezen a téren is hasonlóan változott a kint dolgozók száma).
Az összes foglalkoztatási formát figyelembe véve 2026 szeptemberében az előző hónaphoz képest tovább csökkent az Ausztriában dolgozó magyarok száma, hiszen a hagyományostól eltérő jogi helyzetben munkát vállalók esetében szintén minden kategóriában visszaesés mutatkozott – ezzel kijelenthető, hogy újból 150 ezernél kevesebb magyar kapott állást Ausztriában.
Nem menekülhetnek a szezonalitás elől?
A kint dolgozó magyarok esetében a szezonalitás alapvetően meghatározó tényező. Hiszen az érintettek jelentős hányada a vendéglátásban, a turizmusban, vagy éppen a kereskedelemben dolgozik, azaz pont azokban a szektorokban, ahol a munkaerőigény szezonálisan ingadozik. Szintén jellemző, hogy ősszel, a téli síszezon berobbanása előtt több vendéglátóhely is visszafogott kapacitással működik, így a szezonális szerződéssel foglalkoztatottak egy részének munkaviszonya is véget érhet. Ez különösen azokat a magyarokat érintheti, akik a hagyományosabb turisztikai régiókban vállalnak munkát, viszont nincsen folyamatos szerződésük.
Fotó: Pixabay
A turizmusban ráadásul nemcsak az idényváltás jelenthet problémát, hanem az is, hogy az elmúlt években jelentősen beszűkült a piac, egyszerűen kevesebb az elérhető állás. Az AMS februári ágazati elemzése szerint 2022 júniusa és 2026 februárja között a szálláshely-szolgáltatásban 75, a vendéglátásban pedig 66 százalékkal csökkent a nyilvántartott betöltetlen álláshelyek száma. Míg 2023-ban átlagosan 1,8 álláskereső jutott egy meghirdetett turisztikai állásra, addig 2025-ben már 3,3.
Hosszú távú következtetéseket még korai levonni, hiszen az ausztriai munkavállalás csúcsidőszaka csak novembertől fog érdemben beindulni a síszezon és a téli turistaidőszak kezdetével. Ha azonban a következő hónapokban is visszaesés látszik a kint dolgozó magyarok számában, különösen úgy, hogy ha egyébként az osztrák munkaerőpiacon mindeközben egyértelműen javulás jelei látszanak, akkor érdemes lesz azon is elgondolkozni, hogy a kormányváltás hatásai ide is begyűrűznek, és számszerűen mérhetővé válhat, hogy egyes magyarok a hazatérés mellett döntenek.
Munkanélküliség a külföldiek körében
Az osztrák munkaerőpiacon legjelentősebbnek számító küldőországból érkező csoportok körében felemásan alakult a munkanélküliségi ráta szeptemberben – egyedül a Magyarországról és Törökországról érkezőknél nőtt a ráta. Az ugyanakkor továbbra is igaz, hogy összességében a magyarok körében a legalacsonyabb az állásnélküliek aránya, szeptemberben ez mintegy 4,6 százalék volt, az augusztusi 4,5 százalék után.
A grafikonon szereplő osztrák adatnak az AMS által közölt általános mutatótól való eltérését az magyarázza, hogy az október elején közzétett szám az ausztriai munkaerőpiac egészére vonatkozik, míg a jelenlegi statisztikánkba kifejezetten az osztrák állampolgárságú dolgozók kerültek be.
Továbbra is német-magyar fölény
Végül ismét részletesen megvizsgáltuk, hogyan alakult a foglalkoztatottak száma a legfontosabb küldőországok esetében. Augusztusról szeptemberre a sorrend változatlan maradt, így továbbra is a magyar és a német munkavállalók alkotják a két legnagyobb külföldi munkavállalói csoportot Ausztriában.
Most épp felfele indultak az árfolyamok. 
