A következő néhány évben megsokszorozódhat a magyarországi naperőművek száma, köszönhetően a tavalyi kötelező átviteli rendszer (KÁT)-dömpingnek. A kiemelkedő megtérülést ígérő naperőmű-beruházások azonban számos sajátos jogi, műszaki és pénzügyi kockázatot hordoznak magukban, amelyek kezelésére sok esetben nélkülözhetetlen a külső szakértők bevonása, ezt közölte a Deloitte a Privátbankár.hu-val.

Ebben is elsők lehetünk?

A magyarországi napenergia-szektor robbanásszerű növekedés előtt áll, a következő néhány évben ugyanis több mint 2000 megawattnyi, azaz a paksi atomerőmű teljesítményével megegyező nagyságrendű támogatott naperőmű-kapacitás megvalósítására nyílik lehetőség Magyarországon. Ez kiemelkedő beruházási lehetőséget jelent mind a szakmai, mind a pénzügyi befektetők számára a szakértők szerint, a hazai naperőmű-építési láz ugyanis elsősorban a megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés támogatási szabályainak közelmúltbeli változásának köszönhető.

Megéri ebbe fektetni?

A naperőműprojektek kivételes befektetési lehetőségnek számítanak, azonban nemcsak pénzügyi és műszaki, hanem jogi szempontból is számos megoldandó kérdést vetnek fel, véli Erdős Gábor, a DeloitteLegal irodavezető ügyvédje. Ilyen például a tervekben szereplő paraméterektől való eltérés, a KÁT-jogosultságok átruházhatósága, valamint a felhasználni kívánt ingatlan átminősítése. Ráadásul az a tapasztalat, hogy külön kihívást jelent a fejlesztők és a befektetők számára a megfelelő banki finanszírozási struktúra kialakítása, a bankok oldalán pedig a szükséges biztosítéki rendszer létrehozása igényel kiemelt körültekintést. Ezek mind olyan esetek, amelyek során szinte nélkülözhetetlen a külső szakértő bevonása, fűzte hozzá a szakember.

Határozatok pedig születnek az ügy megoldására. Az utóbbi hónapokban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) több mint 2700 KÁT, azaz megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés állami támogatására vonatkozó határozatot adott ki, és még folyamatban van közel 105 kérelem elbírálása, amelyek összesen több mint 2000 megawattnyi új naperőművi kapacitást támogatását jelentik, fűzte hozzá dr. Grabner Péter, a MEKH elnökhelyettese. A szakember hangsúlyozta: a MEKH folyamatosan nyomon követi a beruházásokat, és igyekszik együttműködni a fejlesztőkkel annak érdekében, hogy a tervezett projektekből a lehető legtöbb megvalósulhasson - ez ugyanis nagyban elősegíti Magyarország energiapolitikai célkitűzéseinek megvalósulását.

Megtérül?

Mező Csaba, a Deloitte Energiaszektorának vezetője szerint az elmúlt bő egy évtizedben nagyjából ötödére csökkent a fajlagos beruházási kiadás egy naperőművel kapcsolatban. A fejlesztések megtérülési ideje pedig ma már 10-12 év körül van, vagyis a 20-25 éves támogatási jogosultsággal rendelkező projektek kiemelkedő befektetési lehetőséget jelentenek, fűzte hozzá. A DeloitteLegal rendezvényének előadói mindemellett egyetértettek abban, hogy a következő néhány évben – a Paks 2 beruházás mellett – a naperőmű-fejlesztések jelentik majd a legnagyobb változást a magyar energiapiacon.

Kitértek arra, hogy várhatóan számos, támogatást elnyert projekt végül nem fog megvalósulni tekintettel arra, hogy sok projektgazda számára komoly kihívást jelent például a megfelelő műszaki szakemberek vagy a szükséges külső finanszírozás biztosítása. Hozzátették: számos támogatási jogosultságot szerzett vállalkozás nem maga kezd a naperőművek megvalósításába, hanem külső befektetőt von be, így a KÁT-jogosultságot elnyert projektek tekintetében kialakult egy másodlagos piac is.