• A 2021-re tervezett költségvetésből Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatokra jelentősen többet szán a kormány, mint idén. Tavaly csak 1,2 milliárd forinttal, míg jövőre 6,6 milliárd forinttal kalkulálnak.

• Az Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatására tavaly és most is ugyanannyit szántak, 6,5 milliárd forintot.

• A Nemzeti Népegészségügyi Stratégiával összefüggő feladatokra 2020-ra 7,86 milliárd forintot költöttek, a 2021-es költségvetésben viszont csökkentették a szűrőprogramokra szánt összeget 6,75 milliárd forintra.

• Az Egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek működési támogatására mindkét évben ugyanannyi pénz megy: 326 millió.

• A gyógyító-megelőző ellátás szakintézmények közül az Állami Egészségügyi Ellátó Központ működési kiadásokra idén 3,6 milliárdot, míg 2021-ben szinte a dupláját, 6 milliárdot kap. Beruházásokra és fejlesztésekre mindkét évben 201 milliójuk van. A Gyógyító-megelőző ellátás intézetei működési költségére idén 254 millió, jövőre már 324 millió forint jut. Beruházásokra és fejlesztésekre idén 6,9 milliárd, 2021-ben ez is nőtt, már 7,4 milliárd. Az Országos Sportegészségügyi Intézet működése idén 350 millióba kerül, amely a most benyújtott költségvetésben 2021-re jelentősen többet, 526 millió forintot kap dologi kiadásokra. Beruházásokra és fejlesztésekre idén 2,193 milliárd ment, 2021-ben erre viszont jóval kevesebbet, csak 58,6 millió forintot kapnak.

• Az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet 2020-ban 754 millióból gazdálkodott, míg jövőre jelentősen megnövelt összegből, 1,527 millióból tudja ugyanezt megtenni. Beruházásra és fejlesztésre ahogy idén, úgy a következő évben is 171 millió forint jut.

• Az Országos Mentőszolgálat 2020-ban 9,3 millió forintot kapott, 2021-ben viszont már 14,4 millióból gazdálkodhat. Beruházásokra és fejlesztésekre most 10,07 milliárd, a jövő évben viszont csökkent összeg, 7,17 milliárd jut.

• A Nemzeti Népegészségügyi Központ működését idén 12,5 milliárdból, míg 2021-ben már 16,8 milliárdból lehet megvalósulni. Beruházásokra és fejlesztésekre idén 64 milliót költhet, míg jövőre 862 millió forintot, ezzel egyértelműen ők viszik a prímet ezzel a megnövelt összeggel.

• Az Országos Vérellátó Szolgálat idén 9,3 milliárdból gazdálkodik, míg 2021-ben 10,8 milliárdból teheti meg ugyanezt. Beruházásokra és fejlesztésekre idén és jövőre is 550 milliót költhet el.

Jól látható, hogy az egészségbiztosítási ellátások kiadásai közül az idei évre eredetileg tervezett összeghez képest a költségvetés több forrást tartalmaz a gyógyító-megelőző ellátásokra. A költségvetés kidolgozói szerint e többlet fedezetet nyújt az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábbiakban megkezdett bérfejlesztési programjára. A pluszforrások például nagyértékű, tételes elszámolású gyógyszerek és eszközökre  beszerzésére fog elmenni, többletkapacitások befogadására kerülhet sor, illetve a meddőségkezelési ellátást végző állami fenntartású intézmények finanszírozása is növekszik.

2021-ben plusz forrást szánnak a finanszírozási és az egészségügyi ellátórendszer javítására.

Az Egészséges Budapest Program fejlesztései 2021-ben is folytatódnak, ezért folytatódnak a fővárosi és Pest megyei egészségügyi ellátások fejlesztései, az érintett intézmények infrastrukturális megújítása, a szolgáltatások könnyebb elérése, valamint a sürgősségi esetek ellátásnak javítása.

A költségvetés továbbá forrást biztosít az Országos Mentőszolgálat gépjárműparkjának megújítására és mentéstechnikai eszközeinek modernizálására, az egészségügyi szűrővizsgálatok folytatására. A Nemzeti Immunizációs Program működtetése érdekében az oltóanyagok beszerzésének fedezetét is tartalmazza a jövő évi költségvetés, erre utalhat a Nemzeti Népegészségügyi Központ fejlesztésekre betervezett jelentősen megnövelt összege.