Az elmúlt két évre visszatekintve minden ötödik megkérdezett számolt be a szokásos havi kereteket meghaladó egészségügyi célú kiadásról - derül ki a Cofidis Hitel Monitor augusztusi egészségügyi felméréséből. A megnövekedett költséget többségük a havi jövedelméből finanszírozta, viszont negyedük kénytelen volt a megtakarításaihoz is hozzányúlni, ötödük pedig kifejezetten erre a célra is spórolt valamennyi pénzt.
Egy 4 fős vacsora árát költjük el egészséggel kapcsolatos termékekre havonta
A 18-69 éves magyarok háromnegyede szokott receptköteles gyógyszereket vásárolni, és közel ugyanekkora arányban vásárolnak recept nélkül is kapható készítményekből is. Kétharmaduk vesz fertőtlenítő szereket, védőmaszkot azonban csupán ötből hárman vásárolnak. Ennek oka feltehetően, hogy többen másoktól kapják, vagy maguk varrják otthon.
Étrend-kiegészítőket és egészséget támogató készítményeket – csepp, vitamin, gyógytea – a lakosság közel fele vásárol patikában vagy a patikán kívül, míg gyógyászati segédeszközökre – mint például talpbetét, inhalátor, vércukormérő csík – közel harmaduk költ.
Egy átlagos hónapban egy személy összesen 15 ezer forintot költ el egészséggel kapcsolatos termékekre, legnagyobb arányban receptre vagy anélkül kapható gyógyszerekre. Ez az összeg szinte teljesen független az életkortól és az anyagi helyzettől.
Ennél valamivel magasabb összeget, 18-19 ezer forintot költenek például a gyermeket nevelők, a nyugdíjasok, a háztartásbeli foglalkoztatottak és a nem dolgozók.
Rendkívüli kiadások: ritkán rendezzük hitelből
Minden ötödik magyar emberre igaz, hogy az elmúlt két évben volt olyan nagyobb, egészségi állapottal kapcsolatos kiadása – saját maga vagy a szűkebb családja számára –, ami meghaladta a szokásos havi kiadások keretét. Ezek a költések leggyakrabban (38 százalék) nagyobb műtéti eljárást nem igénylő beavatkozásokat jelentettek, úgy mint gyógyszerkiadás, vizsgálat, gyógyászati segédeszköz, speciális táplálkozás vagy rehabilitáció (szanatórium, kúra).
Közel negyedüknek azonban nagyobb beavatkozások (műtét, szülés, kórházi kezelés) során keletkezett jelentősebb kiadása. Többségüknek (51 százalék) ez 50 ezer forintnál alacsonyabb összeget jelentett, 26 százalékuknak 20 ezer forint alattit. Ugyanakkor a magasabb összegek sem ritkák, egy átlagos „rendkívüli” kiadás 142 ezer forintra is rúghat.
Akiknél felmerül ilyen nagyobb összegű kiadás, azok azt a leggyakrabban az aktuális havi fizetésükből finanszírozzák. Negyedüknek viszont az általános célú megtakarításaihoz is muszáj hozzányúlnia. Nehéz helyzetben segítenek a családtagok és barátok, kölcsönnel (15 százalék) vagy a beteg helyett a kezelés kifizetésével (10 százalék). Háromnegyedük jellemzően csak egyetlen forrást vesz igénybe, de negyedük kettő, illetve három vagy még annál is több „zsebből” fedezi a kezeléshez szükséges összeget. Az egészségpénztári egyenlegből, vagy a biztosításból fizetett beavatkozások nem jellemzőek (3-4 százalék), a hitelre történő kezelések pedig kifejezetten ritkák (1 százalék).
A fogorvos a legnépszerűbb magándoki
A magyarok közel 40 százaléka szokott legalább évente – ezen belül felük évente többször is – igénybe venni valamilyen magán-egészségügyi ellátást. Magánúton leggyakrabban (24 százalék) fogorvoshoz jár, de gyakori a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi látogatás is (5-13 százalék).
Magánorvoshoz jellemzően a magasabb jövedelműek (48 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (63 százalék) járnak, utóbbi csoport negyede legalább félévente megy. Szakterülettől függetlenül a többség az elmúlt évben összesen legfeljebb 20 ezer forintot fizetett ki magánrendeléseken.
A pénztárcának jobban fájó költések miatt azonban a fogorvosi kezelések éves összege tavaly átlagosan 76 ezer forint volt, míg a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi szakrendelésekre átlagosan 30-40 ezer forintot költöttek.
Nem igazán rakunk félre: nem félünk egy esetleges betegségtől?
Az előre tervezés, az öngondoskodás mértékét mutatja, hogy mennyire tájékozott a lakosság az egészségügyi célú finanszírozási módokkal kapcsolatban. A magyarok közül tízből kilencen hallottak már az életbiztosításokról (és baleset- és betegségbiztosításról), kétharmaduk pedig legalább valamennyire ismeri is ezt a pénzügyi terméket. A túlnyomó többség (82-86 százalék) értesült már az egészségpénztárról és az egészségbiztosításokról, azonban csak felük véli úgy, hogy ismeri is azokat, míg a lakosság 14-18 százaléka egyáltalán nem szerzett még tudomást róluk.
Az egészségügyi jellegű cafeteriáról kétharmad hallott már (69 százalék), de csak ötből ketten ismerik legalább valamennyire. Az egészséghitel a legkevésbé ismert alternatíva, amelynek létezéséről a többség (61 százalék) még nem is tud, és a felmérésben résztvevők csak kevesebb mint ötöde mondja magáról, hogy valamelyest ismeri (19 százalék). Az elmúlt két évben nagyobb összegű orvosi ellátást finanszírozó lakosok tájékozottabbak: az egészségügyi célú pénzügyi termékek ismertsége valamivel magasabb (6-10 százalékponttal) a körükben.
A korlátozás „aránytalan sérelmet” okoz a fiatalok szólásszabadságában. 
