A járvány és a drasztikusan emelkedő világpiaci energiaárak miatt egész Európában nő az üzemanyagok és élelmiszerek ára. A kormány a magyar emberek védelme érdekében, rezsicsökkentési politikája részeként vezette be tavaly év végén a benzinárstopot - olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium lapunkhoz eljutattott közleményében. Az intézkedés három hónapra szólt, azonban a világpiaci folyamatokat figyelembe véve a kormány az üzemanyagok hatósági árának fenntartása mellett döntött.
Bár az elmúlt egy évben a világon mindenütt ugrásszerűen megnőtt a benzin ára, az árplafon bevezetése előtt is csak kevesen vásárolhattak a magyar fogyasztóknál olcsóbban üzemanyagot Európában. E költségek azonban jelentősen befolyásolják a gazdaság működését, az egyéb termékek árait, többszörösen terhelik tehát a családokat és vállalkozásokat. Az üzemanyagárak és az infláció féken tartása érdekében a kormány 2021. november 15-étől a 95-ös oktánszámú motorbenzin és a dízelgázolaj lehetséges legfelső árát literenként 480 forintban határozta meg.
Az intézkedés első ütemben három hónapra szólt, vagyis idén február 15-ig lett volna hatályos. Azonban a világpiaci és egyéb körülményeket, folyamatokat figyelembe véve a kormány az intézkedés 2022. május 15-ig történő fenntartása mellett döntött. A baloldal által folyamatosan támadott intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok az egyik legalacsonyabb árat fizetik Európában az áram és a gáz mellett az üzemanyagért is. Az intézkedés a gazdaságra is jó hatással van, az üzemanyagárstop fél százalékkal hozzájárul az infláció csökkentéséhez.
Jelenleg a benzin literenkénti átlagára az árstop nélkül hozzávetőlegesen 510, a gázolajé pedig 530 forint lenne. Ami egy átlagos, 40 literes teletankolásnál 1200, illetve 2000 forint megtakarítását jelenti.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,07 pontos nyitás után tovább csökkent hétfőn kora délutánig.
