És te mennyit keresel? Most megnézheted, mások mennyit visznek haza

A hivatal szerint a keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta.

2015. január–júniusban:
• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 243 200 forint volt. 
• A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (501 000 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (145 900 forint).
• A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 194 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, összege átlagosan 9900, illetve 9300 forint volt.
• Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 159 300 forint volt. 2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 166 100 forintra becsülhető.
• A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 255 700 forint volt.

A bruttó átlagkereset alakulása (adott év január-június, forrás: KSH)

2015. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest:
• A kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága miatt a nettó és a bruttó keresetek egyaránt 3,5 százalékkal emelkedtek. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 3,4, ezen belül a vállalkozásoknál 3,6, a költségvetés területén 2,9, a nonprofit szervezeteknél pedig 2,2 százalékkal nőttek a keresetek.
• A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek – 0,2 százalékponttal – kevésbé emelkedtek, mint a keresetek.
• A munkajövedelem 3,4 százalékkal volt magasabb. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9 százalék volt - közölte a KSH.