Konkrétumok
Az eurózóna állam- és kormányfői elhatározták, a tagállamok szintjén törvényi, illetve alkotmányos szabályozással írják elő a kiegyensúlyozott költségvetéseket. Vállalták továbbá, hogy - az Európai Bizottság javaslatait figyelembe véve - automatikus kiegyenlítési mechanizmust dolgoznak ki arra az esetre, ha eltérnének ezektől a szabályoktól.
| Orbán Viktor ma reggel elmondta: az Országgyűlésnek meg kell vitatnia azt a kérdést, hogy Magyarország csatlakozzon-e az euróövezeti országok pénteken hajnalban született megállapodásához, mert az a nemzeti szuverenitást is érinti. Részletek >>> |
Új költségvetési szabály szerint a 0,5 százalékos GDP-arányos strukturális hiányt meg nem haladó költségvetéseket tekintik egyensúlyinak az eurózónatagok. Ezen felül, az euróövezeti tagállamok a túlzottdeficit-eljárás megerősítésének keretében elkötelezik magukat: 3 százalékot meghaladó deficit automatikus szankciókat von maga után, kivéve ha az euróövezeti tagállamok minősített többséggel ezzel ellentétesen döntenek - ez pedig lényegi előrelépés az eddigiekhez képest.
A túlzott deficiteljárást és az ahhoz kapcsolódó szankciókat (melyet a Stabilitás és Növekedési Paktum szabályozott eddig) eddig könnyen ki tudták ugyanis játszani a tagállamok - ebben épp a mostani szigorúbb szabályozást felvető Német- és Franciaország járt korábban az élen. Magyarország nem mellesleg uniós tagsága kezdete óta túlzott deficiteljárás alatt áll, ha idén sikerül teljesíteni a kitűzött hiánycélt, akkor végre megszüntethetik az eljárást - ami szankciókkal eddig nem járt.
A most elfogadott szabály már a magyar uniós elnökség alatt is felvetődött, az ún. "Six-pack" néven elhíresült csomag részeként. A most elfogadott szigorításokat tehát már nagyjából 8 hónapja kerülgetik Brüsszelben, a válság elmélyülése, és a határozott német fellépés kellett ahhoz, hogy a többség elfogadja azokat.
Megvizsgálják, eldöntik, majd lesz valahogy...
Az állam- és kormányfők bejelentették: rövid időn belül megvizsgálják az Európai Bizottság által november 23-án előterjesztett szabályozást a tagállami költségvetések előzetes egyeztetéséről. Emlékeztetnek: amennyiben a bizottság különösen súlyos aggályokat lát a Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelés tekintetében, akkor átdolgozásra kötelezhetné az érintett tagállamokat.
Megállapodtak: olyan eljárást dolgoznak ki, amely biztosítja, hogy az euróövezetben valamennyi jelentősebb tagállami gazdaságpolitikai reformintézkedést euróövezeti szinten is egyeztetnek, illetve irányadó szakpolitikákat "best practices" jelentenek be.
Jelentést készítenek
A nyilatkozatot támogató európai vezetők megállapodtak: tovább dolgoznak a költségvetési integráció mélyítésének kérdésén. Erről az Európai Tanács elnöke - az Európai Bizottság elnökének és az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup elnökének közreműködésével - 2012. márciusáig jelentést készít.
Az ESM és az EFSF
Az euróövezeti vezetők ma reggel kiadott közleményükben célul tűzik ki, hogy felgyorsítják az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elindítását. E tekintetben az euróövezeti állam- és kormányfők arra törekszenek, hogy 2012. júliusig megkezdje működését a szervezet, amint a tőkebefizetési kötelezettségek 90 százalékát teljesítették a tagállamok.
Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásainak növelését - a november 29-i megállapodásnak megfelelően - gyorsan végre kell hajtani - hangsúlyozzák közleményükben a vezetők. A politikusok üdvözölték az Európai Központi Bank felajánlását, hogy közvetítőként vállalna szerepet az EFSF piaci tranzakcióiban. Az EFSF 2013 közepéig folytatja a mentőcsomagok finanszírozását.
Felülvizsgálják ezen kívül, hogy megfelelő-e az EFSF, illetve az ESM 500 milliárd eurós mentőkapacitása.
Az ESM beavatkozási gyorsaságának fokozása érdekében új, sürgős döntéshozatali eljárást fogadnak majd el, amely lehetővé teszi, hogy a jelenlegi egyhangú döntési kötelezettség helyett - az Európai Központi Bank, illetve az Európai Bizottság javaslata esetén - 85 százalékos minősített többségi szavazással is lehessen pénzügyi segélyt folyósítani. E tekintetben a finn parlamentnek továbbra is joga van szavazni.
Az euróövezeti, illetve más EU-s tagállamok megfontolják és 10 napon belül döntenek arról, hogy kétoldalú hitelek formájában 200 milliárd euróig terjedő összeggel növeljék a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kapacitásait.
A tagállamok vezetői a közleményben úgy fogalmaztak: az Európai Monetáris Unió és az Európai Uniós egészének stabilitása és integritása gyors és erőteljes végrehajtását teszi szükségessé a már korábban elfogadott intézkedéseknek, illetve újabb a valódi" költségvetési stabilitási unió" irányába mutató mennyiségi feltételeknek. Úgy fogalmaznak: "a közös valuta mellett elengedhetetlen, hogy egy erős gazdasági pillér legyen".
