A múlt heti rubel-dráma Oroszország 1998 óta legsúlyosabb pénzügyi pénzügyi megrázkódtatása volt, amelynek esetleges politikai következménye hirtelen félelmeket idézett elő Berlinben és Párizsban.  Egy teljeskörű orosz pénzügyi káosz reális lehetősége egy olyan országban, amely a világ nukleáris haderejének tekintélyes részét birtokolja, megremegtette a térdeket Nyugat Európában. Egy esetleges politikai káosz, egy még keményebb orosz vezető, vagy akár egy katonai puccs beláthatatlan következményekkel járhat évtizedekre Európa stabilitása számára.

Ennek is köszönhető, hogy sokak meglepődésére Merkel és Hollande a múlt csütörtöki Európai Csúcson teljesen más hangot ütött meg, mint korábban. A francia elnök – aki már december 6-án váratlan villámlátogatást tett Moszkvában – kijelentette, hogy az oroszokkal meg lehet egyezni, további szankciókra semmi szükség és felszólította az EU-t, hogy csillapítsa a feszültséget. Olaszország, Görögország, Bulgária és Ciprus is kifejezésre juttatta ellenérzését esetleges újabb szankciókkal szemben.

A németek egyenesen új PR-offenzívát indítottak a sajtóban, Merkel ennek keretében elsőként beszélt a szankciók enyhítésének esélyéről. Megszólalt a német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier is. Ő hangsúlyozta, hogy „aki térdre akarja kényszeríteni Oroszországot, az az európai biztonságot gyengíti”.  Werner Faymann osztrák kancellár is a szankciókkal szemben szólalt meg nyilvánosan.

Súlyos következmények Berlin és Párizs számára

Egy éve a németek az amerikaikkal együtt részt vettek a színfalak mögött a Majdan téri tüntetők és a Vlagyimir Klicskó – volt német-ukrán bokszoló – vezette UDAR párt pénzügyi támogatásában. Az újabb ’Drang nach Osten’ (kelet felé terjeszkedés) politikai és pénzügyi következményei azonban mostanra kezdenek Berlin fejére nőni. Merkel és Putyin korábbi bizalmi viszonya példának okáért alapjaiban rendült meg, Moszkva az új stratégiai kapcsolatait már Peking, Ankara és Új Delhi irányában keresi.

A pénzügyi következmények Berlin számára nem kevésbé aggasztóak. Volker Treier, a Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) vezetője a napokban jelentette ki, hogy az év végére a német export 20-25 százalékkal alacsonyabb lehet orosz viszonylatban, mint egy évvel korábban és ez 50 ezer német munkahelyet veszélyeztet.

Párizs is már érzékeli a veszély nagyságát. Franciaország 49 milliárd eurót kitévő hitel-állománya Oroszország felé a legnagyobb a nemzetek között. A francia olajóriás Total és az autógyártó Renault komoly termelési kapacitásokkal bír az országban, a Société Générale bank pedig 99,4 százalékos tulajdonnal bír a legnagyobb magánkézben lévő orosz bankban, a Roszbankban.

A nyugat-európai félelmek hatására a Fehér Ház is alacsonyabb üzemmódba kapcsolt Moszkvával szemben. Bár Obama amerikai elnök aláírta az amerikai kongresszus által a múlt héten elfogadott, Oroszországgal szembeni újabb gazdasági szankciók bevezetését lehetővé tevő törvényt, de egyelőre nincs szándékában újabb büntetőintézkedéseket foganatosítani Moszkva ellen. Az Egyesült Államok továbbra is együtt fog működni európai partnereivel és szövetségeseivel, hogy koordinálják az Oroszországgal szembeni fellépést és szankciókat - írta közleményében az amerikai elnök.

Káncz Csaba jegyzete