|
| illusztráció |
Kína központi bankja azzal indokolta a gyengülést, hogy az válaszlépés volt az "egyoldalú kereskedelemvédelmi intézkedésekre", utalva ezzel Donald Trump amerikai elnök múlt csütörtöki bejelentésére, miszerint szeptember 1-jétől 10 százalékos büntetővámot kíván kivetni az amerikai pótvámok által eddig nem sújtott, mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai árucikkekre.
A kínai külügyminisztérium Trump bejelentését követően pénteken jelezte, hogy válaszlépéseket fog tenni az Egyesült Államokkal szemben. A nemzeti bank hétfői nyilatkozatában ugyanakkor arra is rámutatott: az árfolyam ingadozása normális jelenség.
Megfigyelők viszont kiemelik: a jüan azóta nem volt a mostanihoz hasonló mélyponton, amióta Hongkong 2010-ben megkezdte a tengerentúli devizakereskedelmet, de a kapcsolódó piacokon sem állt ilyen rosszul 2008 áprilisa óta, ami elemzők szerint egy devizaháború kezdetét jelentheti az Egyesült Államokkal.
A hétfőn délben jelentett, a dollárhoz képesti 7,0267 jüanos árfolyamnak gazdasági szempontból nincs különös jelentősége, arra azonban alkalmas, hogy magára vonja Washington figyelmét. Trump kormányzata ugyanis rendszeresen vádolja Kínát a jüan árfolyamának szándékos alulértékelésével.
Ji Kang, a kínai központi bank elnöke legutóbb márciusban erősítette meg Peking arra vonatkozó ígéretét, hogy nem fognak a kínai valuta kompetitív leértékelésének eszközéhez folyamodni.
A gyengébb jüan árfolyam következtében a kínai árucikkek dollárban számolt ára alacsonyabb lesz, vagyis a büntetővámok ellenére megőrizhetik versenyképességüket az amerikai piacon, miközben a Kínába irányuló amerikai import a dollár jüannal szembeni drágulása miatt visszaeshet.
Az ázsiai tőzsdék a jüan gyengülésének hírére harmadik napja folytatták a visszaesést. A sanghaji kompozit index 0,9 százalékos gyengüléssel 2842,91 pontra csökkent, míg a hongkongi Hang Seng 2,9 százalékkal 26140,47 pontra gyengült. A hongkongi tőzsde gyengülésében azonban a jüan árfolyamán kívül közrejátszanak a városban hónapok óta zajló tömegtüntetések, és a hétfőre hirdetett általános sztrájk is. Visszaesést mutattak továbbá a tajvani, a tokiói és a szöuli, valamint a délkelet-ázsiai indexek is.
Ez a „gig economy.” 
