Ez állhatott a jüan leértékelésének hátterében?

Fotó: EPA/Stringer

A jüan-paritás rögzítési rendszerének módosításával nem a leértékelés volt a kínai jegybank, a People's Bank of China célja, hanem az, hogy szabadabb utat engedjen a piaci folyamatoknak az árfolyam szabályozásában - mondta a kínai Hszinhua hírügynökségnek James Laurenceson a sydneyi műszaki egyetem kínai gazdasági professzora.

Új utakon?

Az alapkamat és a devizaárfolyam minden gazdaság két legfontosabb vonatkozási pontja - mutatott rá a professzor az interjúban, hangsúlyozva: "a kínai vezetés most egyértelmű jelzést adott arra, hogy mindkettő meghatározásában nagyobb szerepet szán a piacnak".

"A gazdaságelmélet is azt mondja és a tapasztalat is azt mutatja, hogy egy rugalmasabb jüan-árfolyampolitika nagyban hozzájárulhat mind a kínai, mind a globális gazdaság stabilitásához" - mondta. "Kína a világ legnagyobb gazdasága vásárlóerőben, növekedése pedig már elsősorban a belső keresletre és beruházásokra támaszkodik. A kínai gazdasági folyamatok már régen nem függnek az amerikai gazdasági helyzettől, vagyis egyre kevésbé van értelme a jüan árfolyamát a dollárhoz rögzíteni" - fejtette ki.

Épp itt volt az ideje

Rámutatott: tíz évvel ezelőtt még korai lett volna rugalmas árfolyam-politikát bevezetni, mivel a kínai gazdaság elsősorban exportra, mégpedig kifejezetten az amerikai exportra támaszkodott. Ez azonban már nincs így. A kínai gazdaság jóval terebélyesebbé vált és mostanra megérett a helyzet a rugalmas árfolyam-politika bevezetésére is. A fokozatosság elvének alkalmazása jó szolgálatot tett az országnak és mások is megszívlelhetnék azt a sorrendet és azt a mértékletességet, ahogy Kína devizája liberalizálása során eljárt - fejtette ki.

"Teljesen elvéti a lényeget az, aki csak a jüan árfolyamának gyengülésére összpontosít" - hangsúlyozta James Laurenceson, hozzátéve, hogy "a cél a rugalmas árfolyam-politika bevezetése volt".